Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Váli Zsuzsánna: Szempontok a falképek szemrevételezéssel történő viszgálatához. Erdélyi középkori falképek vizsgálata szemrevételezéssel
18. kép. Magyarfenes. Szent János lábfejének végleges elhelyezését a festő a kontúrok megrajzolásával módosította. 19. kép. Marosszentanna, nyugati fal. Az apostol arcának megfestésében jellegzetes elem a vörössel kiszínezett száj, valamint az igen nagyméretű, tágra nyílt szemek. 20. kép. Marosszentanna. A diadalív bélletében ábrázolt Elizeus próféta fülének jellegzetes, egyedi a megoldása. szentannai hajó nyugati falának, Magyarfenes szentélyének és Bádok hajójának falképei sokkal dekoratívabb, egyszerűbb és körberajzoltabb jellegű kontúrozással készültek (13-14., 19. kép). A testszín felépítésére Cennini a következő módszereket írja le: „Azután végy egy kis zöldföldet, jó hígan... rakd fel az árnyékokat az áll alatt, majd a fejnek azon a felén, amelyiknek sötétebbnek kell lenni, azután sorban az alsó ajak alatt, a szájzugoknál, az orr alatt, a szemöldök alatt, erősebben az orr felé eső részén; egy kicsit a szemnek fül felé eső részén ... Azután egy hegyes mókusszőr ecsetet végy és azzal húzd meg újra a kontúrokat az orr, szem, ajak és fül rajzértékeit ezzel a verdaccioval. (...) Te a színezésnek azt a módszerét használd, amire én foglak tanítani. Giottó, a nagy mester is így dolgozott. (...) Végy egy kis tégelyt: tégy bele ... egy kis szentjánosfehéret és egy kevés világos (cinóber pótló) vöröset, az egyikből épp annyit mint a másikból. Jól hígítsd fel tiszta vízzel, ezután ... menj rá a zöldföld alárajzolásra és rakd fel az ajak és az arc pirosságát (...) Ne foltszerű, hanem köröskörül átmenetes legyen ez az arc-pirosság. Azután végy három tégelyt, ezekben háromféle testszínt keverj, az első a legsötétebb egy fél résszel világosabb legyen, mint az amivel az arc és ajak pirosságát raktad fel, a másik kettő meg egy-egy fokkal világosabb legyen az előbbinél. Most vedd a legvilágosabb festéket ... ezzel rakd fel a világosakat az arcon. Azután vedd azt a tégelyt, amelyikben a középértékű testszín van, most ezzel menj rá és keresd ki az arc középtónusait ... Most végül vedd azt a tégelyt, amelyikben a harmadik fajta testszín van és menj rá az árnyékos helyekre a sötéttel, de csak annyira, hogy a zöldföld, az aláfestés átüssön rajta. Ilyen módon többször is menj rá az egyik, majd a másik testszínkeverékkel, hogy jól összemosódjék, amint azt a természet megkívánja (...) Mikor már végeztél a háromféle testszínnel, végy belőle mégegyet, sokkal világosabbat, szinte fehéret. Ezzel tedd fel a legvilágosabb értékeket a szemöldök fölé, az orr élére, az állcsúcsra és a szemhéjakra.” A maroszentannai szentély falképein valóban megfigyelhető, hogy az arcot és a kezeket az árnyékos részeken zölddel vagy verdaccioval festi alá a festő. Erre visz fel finoman egybedolgozva, a sötétből a világos felé haladva legalább három tónusban kikevert testszínt, a színrétegek közötti színhatárokat egybemossa ott ahol az arcnak fordulnia kell, de nem teszi ezt ott, ahol például ráncokat kell érzékeltetnie. Az orrot, homlok- és arccsontokat igen világos rózsaszínnel, míg a száj kontúrját a szájzugot és a szemfehérjét fehérrel hangsúlyozza (8., 17. kép). „Azután egy másik tégelybe tegyél egy kis feketét ... húzd meg a szempillák kontúrját a szem fénye fölé. Csináld meg vele az orrlyukakat és a fület. Végy egy edényt, sötét sinopei földet tégy bele, ezzel húzd meg a szemét alul, az orr körül, a szemöldöknél és a szájat. Tégy vele föl sötétet a felső ajakra - ennek mindig sötétebbnek kell lennie mint az alsó ajak.”16 16 Cennini: Trattato. Magyar fordítás, pp. 45^t7. 31
