Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Benedek Éva: A kolozsvári Könnyező Mária kegykép egyik 18. századi másolatának restaurálása
A metszetet kézi merítésű papírra nyomták, melynek mérete: 420x300 mm. A Hodigitria Mária-ábrázolást kacsos, lángnyelves rokokó képkeretet utánozó díszítés övezi. Felső pártájának felirata: „NOS CUM PROLE PIA BENEDICAT VIRGO MARIA”, (ez jelenleg nem látható, mert a Szűz öltöztetésekor kék selyemmel bevont koronával letakarták). A keret alsó részén „VERA EFFIGIES B. VIRG. MARIAE, FLENTIS IN TRANSILV. AD CLAUDIOPOLIM AO 1699.DIE 15. FEBR. visitur in Templo Academico. Claudiopoli,, felirat található (4. kép). A metszet középrészét kivágták, a Szent Szüzet és a kis Jézust „felöltöztették”, amelyhez bordó selymet, selyembrokátot, brossírozott selyemszövetet, fémfonalakat, kis gyöngysort stb. használtak. Ezek után, valószínűleg erősítés céljából, a hátoldalát 18. századi (1780, 1782, 1783) vas gallusztintával írt, kéziratos bejegyzéses papírokkal alátámasztották. A középrészre került egy borító papír, amelyen a „Vestivit, illuminavit, omavit. P.(ater) Josephus Madár. Conc(ionator)Ord. (inis) Anno 1786.” felirat olvasható5, ugyanitt „Tamás Lajos tulajdona, 1867. 29dik Septemb(er) Lajos fiamé.” feljegyzés is szerepel, amely valószínűleg egy későbbi tulajdonos neve (5. kép). A restaurálási munkák megkezdése előtt a bővebb információszerzés érdekében e külső papírt megbontottuk (6 kép), amelyen így szitanyomok és egy szív alakú vízjelben MA monogram is fel fedezhető vé vált. Szépen kirajzolódtak a hátoldalon egymásra helyezett textilek, és előtűnt még egy töredékes kézírásos papír „Udvarhely városában magának házas társ... Bálint Mihálynak... kalárát...” felirattal. E kéziratokból arra lehet következtetni, hogy valószínűleg Székelyudvarhelyen, és ezen belül a Ferencesek templománál készülhetett e munka (7. kép). Állapotfelmérés Az alaphordozó, a korhoz hűen valószínűleg merített-öntött papír6, rajta a metszet színes nyomdafestékkel készült. Annak ellenére, hogy a jó minőségű, növényi rostokból készült lap általában jobban ellenáll a nem megfelelő környezeti hatásoknak (relatív nedvességtartalom, hőmérséklet, fényviszonyok), a műtárgyon mégis észlelehetők fizikai, kémiai, biológiai károsodás nyomai. A tárgy előéletét nem ismerjük, de következtetéseink szerint valamikor nedves környezetbe került, amit a szélén levő vízfoltok, barnás elszíneződések, valamint 5 Madár József, 1734-ben Csíkszentgyörgyön született, 1753-ban lépett be a ferences rendbe, tevékenykedett a székelyudvarhelyi kolostorban, majd Désen báró Huszár József káplánja volt. Itt hunyt el 1806-ban. (Ld. György József: A ferencrendiek működése Erdélyben. Cluj-Kolozsvár, 1930. p. 546.) Az azonosítást Muckenhaupt Erzsébet végezte. 6 A papír alapanyaga még a 18. században is a rongy volt. Az összegyűjtött textilanyagot, fél évig mésztejben (később vízben) állasztották, majd zúzták. A pépanyagot merítőkádba tették, vízzel hígították, majd merítőszitán rázogatva, (amelyre rendszerint még egy finomabb szitát tettek és vízjelet is varrtak) kialakították a lapokat. A merítés után a rakosás, fektetés, szárítás, enyvezés, felületkezelés, stb. munkafolyamatok következtek. 6. kép. A borító papír lebontása. 7. kép. Töredékes bejegyzések a hátoldalon. 8. kép. Penészfolt, részletfotó. penészgomba nyomai is bizonyítanak. Köztudott, hogy a víz, ha a lap szélén beszívódik bizonyos távolságig, majd megszárad, foltot képez, ami jellegzetes barnás színű a papírból kioldódott, továbbszállított, majd lerakodott savak, cellulóztörmelék, ragasztók, szennyeződések miatt. A nedves környezet hatására a papíron megtelepedő penészgombák életműködésük során különféle színes anyagokat termelnek, lebontják a papír cellulóz és enyvező anyagát. A metszeten látható szürkés-feketés foltok sajnos egy ilyen visszafordíthatatlan folyamat következményei, mivel a penész anyagcseretermékével bekerülve, 67
