Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések
a festékrétegekben feltehetően ólomfehér pigmentet jelez, amit azért adhattak hozzá, hogy testesebbé tegyék a festéket, és növeljék a fedőképességét. A FTIR-vizsgálattal ezekben az esetekben is poliszacharid kötőanyagot mutattunk ki, azonban azt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy mi ez az anyag. Az egykorú források papírra a poliszacharidok közül az arabgumit (trópusi akáciafélék mézgája) ajánlják. Természetesen más helyi mézgákat is használhattak, pl. a csonthéjas gyümölcsfák mézgáját, de mivel minden más festékrétegben arabgumit alkalmaztak, feltehetően a füsthöz is azt kevertek. A vörös festékrétegben a kötetben végig kimutatható volt az arabgumi használata, a könyv második részében a nagy, vörösre festett felületekről azonban lekenődött a festék egy része, ami a könyv első felében nem tapasztalható. A károsodás oka valószínűleg a nem elegendő mennyiségű kötőanyag használata, esetleg a kötőanyag károsodása. A kötet második felében tehát a festő változtatott a festékek előállításán, ami azok tónusában, színében és kémiai, fizikai tulajdonságaiban is megmutatkozik. A könyv második felében tapasztalt károsodások, a festett rétegek elváltozásai, a zöld és barna festékek barna színű átütése a lapok hátoldalára és a papírhordozó sérülései valószínűleg a készítéstechnikai váltásra vezethetők vissza. A vas- és rézion tartalmú festékekhez adagolt timsó savas kémhatást okozott, ami a papírt és a festékeket egyaránt károsította. A folyamatot befolyásolta a fémionok jelenléte. A papír károsodásának tehát minden bizonnyal két okát kell kiemelnünk: a savasságot és a fémek jelenlétét. A savas anyagok a cellulóz savas hidrolízisét okozzák, a réz- és vasionok jelenléte pedig a cellulóz oxidációs lebomlását segíti elő. Ezek együttesen eredményezik a cellulózlánc töredezését, a papír hidrofóbbá válását és barnulását teljes keresztmetszetében, valamint mechanikai szilárdságának drasztikus csökkenését, végül repedezését, ami a kötet második felében sok helyen megfigyelhető. A kémiai reakciók sorozata a savak és bizonyos kicsi, de nagyon reakcióképes molekularészletek (ún. gyökök) folyamatos újratermelődése miatt a papír teljes megsemmisüléséig tart. A fentiek alapján a könyv kémiai stabilizálására, vagyis a lebomlási folyamatok megállítására és a porlékony festékrétegek rögzítésére van szükség. A kémiai stabilizálás jelen esetben a fémionok (réz, vas) megkötését és a papír semlegesítését, a savak eltávolítását jelenti. Összefoglalás A bemutatott példa jól érzékelteti, hogy a festett papírtárgyak vizsgálata rendkívül komplex folyamat, amely többféle vizsgálati módszer együttes alkalmazását, a korabeli leírások, receptek, valamint a szakirodalmi adatok ismeretét egyaránt feltételezi, és sok tekintetben csak következtetni tudunk a festett rétegeket alkotó anyagokra és a bekövetkezett elváltozások okaira. Festett, nyomtatott papírtárgyak színes rétegeinek összetétele nagyon változatos lehet és a felvitt sokszor rendkívül vékony rétegekből sok esetben nem lehet elegendő mennyiségű mintát venni az alkotóelemek megállapításához. Különösen igaz ez a szerves színezékek esetében, melyek meghatározása papírtárgyakon még nem megoldott. IRODALOM AGRICOLA, Georgius: Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. Agricola évszázada, Georgius Agricola (1494-1555) születésének 500. évfordulója alkalmából tartott ülésszak előadásai. Miskolci Egyetem, Miskolc, 1994. június 29. Szerk.: Dr. Zsámboki László, http://mek.oszk. hu/02200/02207/html (2008. 05. 05.) OROSZ Katalin: XVI-XVII. századi festett papírtárgyak vizsgálata és konzerválásuk lehetőségei. DLA értekezés, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2008. Orosz Katalin DLA Papír-bőrrestaurátor művész Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály 1089 Budapest Könyves Kálmán krt. 40. Tel.:+36-1-210-1330/173 E-mail: oroszkata.rest@gmail.com 64
