Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
36. kép. Timsós cserzésű fókabőr rostok melegítés előtt 20 °C-on. 13/1B minta. 37. kép. Timsós cserzésű fókabőr rostok 35°C-on bekövetkezett teljes zsugorodás után. 13/1B minta. már csak a ténye volt észlelhető, a fent leírt folyamat nem. Egyes mintáknál csak a C szakasz kezdetének és a zsugorodás befejeződésének hőmérsékletét lehetett feljegyezni. Ezek az értékek a később megváltoztatott mérési körülmények során is változatlanok maradtak. Többszöri kísérletezés után sikerült a melegítés sebességét úgy beállítani - 8 °C/percre - hogy jól nyomon követhető volt a rostokban végbemenő változás (34-37. kép). így a vizsgálatsorozat során minden mintánál három érték - a Larsen féle A szakasz kezdeti hőmérséklete, a C szakasz kezdete, vagyis a zsugorodási hőmérséklet (Ts), valamint a rostok zsugorodási aktivitásának befejeződéséhez tartozó hőmérsékleti érték - feljegyezhető volt (a részletes mérési eredményeket Id. 1. táblázat, a Ts eredményeket ld. 2. táblázat). 2.6.3. A zsugorodási hőmérséklet mérés eredményének értékelése A ládák növényi cserzésü bőrborításából vett minták rostjain mért zsugorodási hőmérséklet átlagosan 43- 44 °C volt. Három láda értékei ettől lefelé - 34-38 °C - két másiké pedig felfelé - 55-58 °C - tértek el. Az utóbbi kettőtől eltekintve a vizsgált minták zsugorodási hőmérséklete az új növényi cserzésü bőrök Ts értékének - 75-85(90) °C - közel a felére csökkent. A timsós cserzésü bőrborítások mintáin mért zsugorodási hőmérsékletek - 35-38 °C - is jóval alacsonyabbnak bizonyultak az új timsós bőrök - 50-63 °C - értékeihez képest. A gyergyószentmiklósi réz díszítményű láda ládafiának borításából vett növényi cserzésü minta zsugorodási hőmérséklete - 67 °C - bizonyult a legmagasabbnak. Ez jó példa arra, hogy a bőrök természetes öregedési folyamatain túl környezeti hatások is befolyásolják lebomlásuk mértékét, mivel a ládafia bőrborítása a láda belsejében a levegő szennyezőanyagainak és egyéb környezeti ártalmaknak - fény, hő, oxidativ hatású szennyező anyagok - kevésbé volt kitéve. A mérési eredmény megfelel a Larsen és társai, a környezet hatásaival kapcsolatos megfigyeléseivel. A zsugorodási hőmérséklet mérések eredményei nem az egész bőrre, hanem csak a minták rostos tartományára érvényesek, mivel a vizsgált rostok a recés rétegből származtak. A bőrborítások barkarétege még ennél is előrehaladottabb lebomlási állapotban lehet. Ezt alátámasztja, hogy a barkarétegből kivett rostok többségének mikroszkópos képe már a vizsgálat kezdetén olyan volt, mint a recés réteg rostjainak a zsugorodási folyamat végén. Rövidebbek, vastagabbak voltak, kevésbé mutatták a rostos szerkezet jellegzetességeit. Melegítés hatására kisebb intenzitással mozogtak, mintha a denaturálódási folyamaton részben már korábban keresztülmentek volna. Meg kell említeni továbbá, hogy a mért értékek a ládák bőrborításainak mintavételi helyeire jellemzők és bár minden tárgy esetében több helyről vett mintákat vizsgáltunk, a borítások nagy mérete miatt a kapott adatok átlagértékként kezelendők.14 3. A bőrrel borított, fémrátétekkel díszített ládák konzerválásának problémái és lehetőségei. Javaslatok a különböző tárgyalkotók kezelésére A többféle anyagból készült tárgyak konzerválása-restaurálása során szerencsés esetben azok szerkezeti felépítése és állapota megengedi a különböző alapanyagú részek szétbontását - pl. kárpitozott bútor: bútorszerkezet és bőr vagy textilbevonat, festett zászló: a zászlóalap és a festett vászonkép, nyereg: faváz és bőr vagy textilborítás, könyv: könyvtest, fatábla, bőrborítás15 - vagy éppen a mütárgyalkotó anyagok nagymértékű károsodása teszi szükségessé azt, még ha az újra összeállítás nem is lehetséges.16 Mindkét esetben mérlegelni kell azonban milyen eredmény várható az ilyen beavatkozástól, mert ezzel megbontjuk a műtárgy eredeti összeépítését, egységét, továbbá - bár erről a restaurátori beszámolók, publikációk 14 A zsugorodási hőmérséklet-mérésről és alkalmazási lehetőségeiről a restaurátori gyakorlatban bővebben ld. Kovács Petronella: Zsugorodási hőmérséklet - a bőrök lebomlási fokának értékmérője. In. Műtárgyvédelem 34. Szerk. Gardánfalvi M. Magyar Nemzeti Múzeum, 2009. pp. 87-101. 15 Példák a magyarországi szakirodalomból a teljesség igénye nélkül: Kissné Bendefy Márta - Kovács Petronella: Egy XVII. századi hordozható karosszék restaurálása. In. Műtárgyvédelem 25. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996. pp. 101-112., Suta Csilla: Egy zászlóközép-kép restaurálása. In. Műtárgyvédelem 20. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1991. pp. 39-54., Lakiné dr. Tóth Ilona: A zászlófestészet kialakulása Magyarországon. A festett zászlók restaurálási problémái. In. Műtárgyvédelem 21. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1992. pp. 85-94,. Várfalvi Andrea - Peller Tamás: Az Esterházy-gyüjteménybe tartozó, XVII. századi magyar nyereg restaurálása. In. Műtárgyvédelem 26. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. pp. 71-89., Komáromi Judit: Egy XVII. századi metszetekkel illusztrált történelmi arcképcsarnokot bemutató könyv restaurálása. In. Műtárgyvédelem 25. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996. pp. 113-119. 16 Kovács Petronella: Egy XVIII, századi textillel borított gyermekkoporsó konzerválása. In. Műtárgyvédelem 22. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1993. pp. 113-124. 32
