Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban őrzött, feltehetően 19. századi láda szőrös fókabőr borításából nyert minta nem. 2.3. A vastartalom kimutatása A vas és a réz korróziós termékei azon kívül, hogy elszínezhetik a bőrt, katalizálják a kollagén, a cserző- és zsírozóanyagok oxidációját. Minthogy a kutatás tárgyát képező ládák egy részét vasból készült díszítményekkel ékesítették, a réz applikációjú ládákon pedig vas veretek és pántok voltak, korróziós termékeik a bőrborításokba jutva hozzájámlhattak azok romlásához. Nedves körülmények között a vas korróziós termékei térfogat-növekedés következtében mechanikusan is károsítják a bőrt, szétfeszítve annak rostszerkezetét. Un. berlini kék reakcióval9 minden vasdíszítményű láda mintáiban kimutatható volt a vas jelenléte (1. táblázat). A rézdíszítményü ládák közül egy, a mestermunkaként restaurált ún. Issekutz láda10 * zárjának környékéről vett minta szintén erős színreakciót adott. 2.4. Enyvesedési próba Enyvesedési próbával megállapítható, hogy a bőr a lebomlásnak abban a fázisában van-e, amikor nedvesség hatására már szobahőmérsékleten is károsodik. Ennek a megfelelő kezelőszer kiválasztásánál van jelentősége. A vizsgálat során a rostokat desztillált vízzel megcseppentjük, majd mikroszkóp alatt figyelemmel kísérhető, hogy denaturálódnak-e. Ezt a rostok mozgása, zsugorodása, hirtelen erős duzzadása jelzi. A vizsgált minták egyikénél sem következett be ez a jelenség, tehát még nem érték el a kritikus enyvesedési határt. 2.5. A pH mérése A pH mérés célja annak megállapítása, hogy a vizsgált minta kémhatása nem esik-e kívül a bőrök számára ideális (pH 5) vagy elfogadható (pH 3-7) tartományon. A savas kémhatás ugyanis katalizálja a bőr oxidációs lebomlását, ha pedig nedvességet kap, megindul a savas hidrolízis és szétmállik a bőr. Ezért a mérési eredményeket a bőr tisztításakor, konzerválásakor figyelembe kell venni. Ha a kapott értékek pH 3 alattiak vagy 7 pH fölöttiek, pufferhatású kezeléseket szükséges alkalmazni. 2.5.1. A vizsgálat módja és eredménye Az egyes ládák mintáiból vett, mintaszámokkal ellátott mikro-kémcsövekbe helyezett rostok 7-es pH-jú 9 A vizsgálat során a mikro-kémcsőbe helyezett rostokat 1 %-os salétromsavval felöntjük, melegítjük, majd szívópapírra cseppentünk az oldatból. Erre kálium-ferrocianid reagenst cseppentve kék színváltozás jelzi a vas jelenlétét. 10 A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában a DLA fokozat megszerzéséhez a kutatás és disszertáció mellett ún. mestermunka is készítendő. desztillált vízben történt 24 órás áztatása után az áztatóvíz pH-ját finomskálás pH indikátorpapírral megmértük. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy két, a szamosújvári, juh és kecskebőrrel, valamint a nagyszebeni, fókabőrrel bevont láda mintáinak pH értékei feleltek meg az ideálisnak (pH 5). Ez utóbbiból ugyan csak két minta állt rendelkezésre, egy a szőrös fókabőr borításból, egy pedig a juhbőr porfogóból. Mindkét láda vas applikációkkal díszített. Hasonlóan jó értéket mutatott a Tarisznyás Márton Múzeumban lévő réz applikációkkal díszített láda két mintája (pH 5 és pH 5-5,5), azonban mindkettő a borjúbőrből készült porfogóból származik, így az oldalak és a tető bőrborításának kémhatását nem ismerjük. Megközelítően jó 4-4,5, 4,5-5,5 és 4-5,5 pH értékűnek bizonyultak további három, az Iparművészeti Múzeum, a Haáz Rezső Múzeum és a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményében lévő láda mintái, melyek közül a két utóbbi tárgy vaslemez díszítésű. A Néprajzi Múzeum az 1970-es években beázást szenvedett ládáinak növényi cserzésü bőrborításainak pH értékei - 3—4,5 - voltak a legrosszabbnak. Ezek közül az Issekutz féle darabról, a korábban valószínűleg kezelt zár mellől vett minta még ennél is alacsonyabb 2,5-3 pH-jú volt. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy ugyanakkor az utóbbi tárgycsoportba tartozó kocsiláda szemmel láthatóan nagyon rossz állapotú, megkeményedett, timsós cserzésü, szőrös borjúbőr borításának mintái 5-ös pH értéket mutattak. A ládák bőrmintáin végzett negatív eredményű enyvesedés vizsgálat, valamint az egy kivételtől eltekintve a bőr számára még elviselhető határok között mért (pH 3,5—5) pH értékek (1. táblázat) ellentmondtak a minták mikroszkóp alatt megfigyelt nagyon rossz mechanikai állapotának. A felületükön lévő számos mikro-repedés, a barka réteg lemezes felválása, a rostok gyenge kohéziója illetve a barkaréteg rostjainak rendkívüli merevsége, törékenysége, esetenként összetömörödése, a jó pH értékek mellett is, a bőrminták előrehaladott lebomlási folyamataira utalt.11 2.6. A bőrök zsugorodási hőmérséklete A pH értéken túl a bőrök lebomlási állapotát szulfát-, nedvesség és szabad zsírtartalmuk valamint zsugorodási hőmérsékletük is jellemzi. Ez utóbbinak mérését Magyarországon jelen kutatást megelőzően a restaurátori gyakorlatban még nem alkalmazták. A 12, közel egykorú, az 1700-as évek második feléből származó, két kivételtől 11 A bőrök enyhén savas pH-ja öregedésük folyamán növekedő tendenciát mutat, savasabbá válik. Larsen és társai megfigyelték azonban, hogy a bőr által a légszennyezésből felvett kénsav a kollagén oxidációs és hidrolitikus lebomlása során ammóniumszulfáttá alakulhat, aminek következtében a bőr pH értéke emelkedik, semleges vagy lúgos is lehet, ezáltal a savasodás egy idő után mérhetetlenné válik. Ld. Larsen, R. - Wouters, J. - Chanine, C. - Brimblecombe, P. - Calnan, Ch.: Recommendations on the Production, Artificial Ageing, Assesment. Storage and Conservation of Vegetable Tanned leathers. In: Larsen, R. ed. Environment-Leather Project, 1996. p. 196. 28
