Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Mara Zsuzsanna: Mária megkoronázása című, 15 - 16. századi oltárkép restaurálása
információt, hogy acetonnal megtisztítottak egy 1520- ból származó oltárképet.3 Más középkori oltárkép jelenleg nincs a múzeum tulajdonában, ezért feltehetően erről a táblaképről lehet szó. Stíluselemzés Nem véletlen, hogy stílusát illetően páratlan műalkotásként emlegeti a szakirodalom, hiszen a művészettörténeti kutatások szerint kevés, vagy egyáltalán nincs analógiája a környéken. Mindenképpen, egy olyan műalkotással állunk szemben, melynek alkotója nem a vidékünkön szerezte tudását. Stílusjegyei alapján a festmény kiindulópontját Salzburgban kereshetjük, ábrázolásmódja és a festői részletmegoldások mindenképpen a dél-német területek mestereinek alapos ismereteiről tanúskodik (id. Rueland Frueauf és Grossgmaini mester köre).4 A mustrához a legközelebbi hasonlóságot a szepesváraljai oltár5 mutat, mely alkotójának stílusa szintén az előbb említett mesterek művészetével hozható kapcsolatba. Végkövetkeztetésként a Mária megkoronázása táblakép mestere ugyanabból a művészi környezetből származhat, mint a szepesváraljai mester, stílusa alapvetően salzburgias jellegű, nagyon sok egyéni vonással fűszerezve.6 A táblakép állapota restaurálás előtt A viszonylag nagyméretű (160x110 cm) tábla hét összeragasztott részből tevődik össze, merevítő keresztkötés nélkül. Hátoldala egységes, sima felület, hosszanti és haránt irányú vésőnyomokkal (2. kép). Vastagsága körülbelül 3 cm, széleinél 1 cm-re elvékonyodik, ennek ellenére meglepően jó megtartásúnak bizonyult. Átvételi állapotban a festékréteg majdnem teljesen hiánytalan volt, helyenkénti feltáskásodásokkal, lepattogzások csak a kép sarkainál illetve a festmény alsó részén egy szélesebb sávban jelentkeztek. Ezen a részen összecsomósodott a lakkréteg és gyantás szennyeződés zavarta a kompozíció élvezhetőségét, mely az oltárkép alatt égetett gyertyáknak köszönhető (3. kép). A festékréteg pergett ezeken a részeken. A felületen kisebb karcolások, matt foltok, két oldalán felfogatásra használt lyukak mutatkoztak. Anyagvizsgálatok IR vizsgálat A korábban is többszörösen kutatott táblakép infravörös sugárzással történő vizsgálata7 a festmény alárajzát 3 „Lemostuk acetonnal az egyik 1520-ból keltezett oltárképet a bemocskolódott lakkrétegtől, így megtisztult.” CsSzlVI, 1952. évi dosszié, 242. akta. 4 Szabó Zsuzsa: Mária megkoronázása a csíkszentdomokosi oltárképen. In. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2009. Csíkszereda, 2009. 5 Pozsony, Nemzeti Galéria, ltsz. DO 1029-1032. 6 Szabó id.m. 7 Ezúton jár köszönet Mihály Ferenc restaurátornak a felvételekért. 2. kép. A táblakép hátoldala. 3. kép. Szennyeződés a kép felületén, részlet. tette szemlélhetővé. Megfigyelhető volt a kompozíció alakjainak vázlata, melyet a festő az alapozásra vitt fel, vékonyabb és vastagabb ecsetvonásokkal. A vázlat és a végleges munka közötti kisebb nagyobb eltérések mutatkoztak. Mária arcánál a vázlat vonalai majdnem teljesen eltűnnek, annyira pontosan követi a rajzot a festői megfogalmazás. A három ifjú és az angyalok esetében csupán apróbb, néhány milliméteres eltérések észlelhetőek a rajz és a festmény között (4. kép). Legszemléletesebb eltérést Mária kéztartása mutatott, mely a vázlaton imára emelt, míg a festményen összekulcsolt tartású, lefelé irányuló (5. kép). Ennek megfelelően a ruha redői is másként alakulnak, lazán, ívesen futnak lefelé, egészen az előtérben térdelő angyalokig. 17
