Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
B. Perjés Judit - Domokos Levente - Puskás Katalin: Tíz nap a "Nagy-Küküllő felső folyása mentén" avagy hazi és vendég restaurátorok a székelykeresztúri Molnár István Múzeum születő állandó kiállításán
6. Papír 32. kép. A gépi kötésű mintás sapka a restaurálás után. 33. kép. A fektetve bemutatott selyem ing a méretre készített vitrinben a kiállításon. A halotti sapka felületén rovarlárva maradványok voltak, melyeket mechanikusan távolítottuk el. Vizes alkoholos tisztítás után a szakadt belső selyem bélést összevarrtuk. A sapka belső méreteinek megfelelően savmentes kartonpapírból hengert készítettünk, amit merevítésként alkalmaztunk és fríz anyaggal tömtünk ki. A sapka díszes, fémszálas anyagból készült bojtját szilárdítani kellett39 40, mert vékony, egymásba kapcsolódó fém karikái kezelés nélkül mind lehullottak volna a bojtról (32. kép). Már a kiállítás tervezésekor tudtuk, hogy a halotti ingek teljes restaurálását az idő rövidsége miatt lehetetlen megvalósítani. Ezért olyan megoldásokat választottunk, amelyek műtárgyvédelmiés kiállítás-etikai szempontból is megfelelőnek bizonyultak. A munka eredményeképpen a három halotti ing közül kettő, a dolmány eleje, a sapka és a kispárna huzat kerültek kiállításra (33. kép). 39 A szilárdítás aceton-toluol 1:9 arányú keverékében oldott Paraloid B 67-tel történt (izobutil-metakrilát-kopolimer). Az izobutil-metakrilát-kopolimer alkoholban, acetonban és toluolban egyaránt oldódik. Forgalmazó: Kroner Pigmente, Németország; Magyarországon: Szép Mesterségek boltja. 40 Járó Márta: Megelőző műtárgyvédelem a kiállításon. Múzeumi és állományvédelmi füzetek 3. Budapest, 2005. pp. 30-32. A kiállítás második szakasza foglalkozik a város újkori helytörténeti emlékeivel. így a hatodik teremben a Gyárfás családot, a hetedik teremben Nagy Béla székelykeresztúri fényképész műtermét és munkásságát bemutató tárgyak között találkozik a látogató papír alapú műtárgyakkal. Ezek konzerválása és restaurálása szintén a múzeum ideiglenesen műhelynek berendezett emeleti dísztermében történt. A tárgyakon csak a legszükségesebb beavatkozásokat, tisztítást és ragasztást, egyes esetekben kiegészítést végezhettük el, a rendelkezésre álló minimális eszköz és anyag segítségével. 6. 1. Nagy Béla hagyatékának papír tárgyai 6. 1. 1. Fotótartó dobozok A hagyatékból öt darab, fotográfiai nyersanyagok - üvegnegatívok vagy síkfilmek - gyári csomagolóanyagaként forgalmazott dobozt választottak ki a kiállítás rendezők. Ezekben az exponálás és előhívás után is tovább tárolták az üvegnegatívokat illetve síkfilmeket. A tárgyak szennyezettek, több helyen szakadtak voltak. Radírozás után a stabil, nyomtatott felületeteket zsíralkohol-szulfáttal vizes oldatával kevert metil-cellulóz41 pakolással tisztítottuk meg, majd ezt követően a szakadásokat megragasztottuk. Ezeknél a tárgyaknál különösen fontos volt, hogy a korábbi használat során kialakult állapotukat, illetve jellegüket ne változtassuk meg (34., 36. kép). 6. 1.2. Keretezett fényképek Két eredeti, papírcsíkkal összeragasztott üveglap alkotta képkeret került ki a kiállításra, melyekkel a papír száraz tisztításán, radírozásán kívül nem volt más teendő, csupán a szakadásokat megragasztani. Ezeknél, valamint az összes többi tárgy esetében metil-cellulóz alapú ragasztót használtunk. A két kép mellett két másik fénykép is szerepelt a kiállítási forgatókönyvben, ezért ezekhez az eredetivel közel megegyező, ugyancsak papírcsíkkal öszszefogott üveglapokból álló keretet készítettünk. 6. 1. 3. Fényképes tabló A legnagyobb papírrestaurálási feladatot egy 60x90 cm méretű fényképes tablónak a kiállítható állapotba hozása jelentette. A tárgyat, mielőtt a múzeumba került, hosszú ideig padláson tárolták. Felülete erősen szennyezett, kasírozott kartonja vetemedett, szakadt, hullámos és több helyen vízfoltos volt. Kézzel készült díszítő festése helyenként megkopott, lepergett. A tablóra ragasztott fényképek viszont meglepően jó állapotban megőrződtek (35. kép). A zselatinos-ezüst típusú fényképeket eredetileg enyvvel ragasztották fel, ezeket a tabló felületéről szárazon el lehetett távolítani. Hátoldalukról vízzel duzzasztott metil-cellulóz pakolással oldottuk le a maradék enyvet. 41 Karboxi-metil-cellulóz, gyártó: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu. 112
