Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatása a bőrök állapotára

L: 5-bróm-5-nitro-l,3-dioxán, Henkel), 59% desztillált 5.3. A magyar restaurálási gyakorlatban használt likkerek A bőr műtárgyak kezeléséhez az 1960-as-70-es évek­től a legtöbb országban a bőripartól kölcsönzött recepteket alkalmazták, így terjedt el a likkerek használata a múzeu­mi, könyvtári területen is. Magyarországon Szalay Zoltán és Koncsánszkiné Vakány Irén kezdték el tudatosan vál­toztatni ezeknek az összetételét, segítségül híva a kozme­tikai ipar legújabb eredményeit is.29 30 31 * Valószínűleg nem té­vedünk, ha úgy véljük, a ma hazánkban használt receptek legnagyobb része az ő kísérleteik, tapasztalataik alapján alakult ki, és mintegy saját életet élve, azóta is változik, fejlődik tovább, mindig az aktuális vizsgálati eredmények és az éppen beszerezhető anyagok függvényében. A saját készítésű emulziók, keverékek nagy előnye, hogy változtathatjuk az alkotórészek arányát a bőr anya­ga, színe, állapota és a szennyeződés típusa szerint, így szinte végtelen számú változat lehetséges. Ezek közül egy-egy jellegzetes receptet ismertetünk részletesen. Vizes alapú likker: 30 ml pataolaj 10 g lanolin 20 g nem ionos felületaktív anyag (Pl. Prenol 10) 400 ml desztillált víz kb. 0,1% fertőtlenítőszer (alkoholban oldva). Elsősorban nagyon szennyezett, sötétebb színű, néprajzi vagy katonai tárgyak tisztítására alkalmas. Magas víztartal­ma miatt a világosabb színű bőrök színét megsötétíti, és na­gyon káros a vörösbomlásos és vas-sókkal színezett bőrökre. Alkoholos likker: 30 ml pataolaj 4 g nem ionos felületaktív anyag (pl. Prenol 10) 150 ml izopropil-alkohol 150 ml desztillált víz. Az előző vizes emulziónál kevésbé sötétít, ezért jól használható olyan esetekben, mikor a bőr nem nagyon világos, de nem is sötét színű. A dohánybama és a vörö­sesbarna bőröket általában szépen, komolyabb színválto­zás nélkül tisztítja. Hátránya, hogy alkoholtartalma miatt részlegesen oldhatja az appretúrát a kikészített bőrökön. Tisztítókeverék nagyon világos színű bőrökhöz: 30 ml pataolaj 80 ml foltbenzin 80 ml izopropil-alkohol 2 g nem-ionos felületaktív anyag 30 ml desztillált víz. 29 Sorén Ibsen: Leather dressing, http://palimpsest.stanford.edu/byform/ maiiing-list/cdl/1996/0876.html 30 Forgalmazó: Peter Alexander von Schimpff, Maximilianstrasse 7 D-6000 Frankfurt a Main. 31 Szalay (1970, 1976), Koncsánszkiné (1976, 1978), Mijátovits Krisztina diplomadolgozatában kiváló összefoglalást készített az 1960-80-as évek­ben bőrrestaurálásban használt anyagokról. Mijátovits (2007) pp. 32-35. Olyan esetekben al­kalmazzuk, mikor a bőr még az alkoholos lik­kerek hatására is na­gyon sötétedik. Ilyenkor a víz részarányát tovább kell csökkenteni, de ha csak alkohollal helyet­tesítenénk a kieső vi­zet, a tárgy túlságosan kiszáradhatna. Ennek elkerülésére apoláris ol­dószert, leggyakrabban foltbenzint adunk az emulzióhoz. Felmerül­het a kérdés, miért nem helyettesítjük ezzel az alkoholt is? Elméletileg megtehetnénk, és kis fe­lületek tisztításánál al­kalmazható is egy ilyen emulzió. A benzin ön­magában azonban igen gyorsan párolog, így előfordulhat, hogy a bőr egyes részei már meg­száradnak, mielőtt a tel­jes felület tisztításával végeznénk. Ez könnyen foltosodáshoz vezethet, ezért célszerű valamilyen kevés­bé illékony szerves oldószerrel keverni. A receptben sze­replő kis mennyiségű víz minimálisan változtatja meg a bőr színét, viszont általában szükség van rá a poláris szennyeződések feloldásához és a rostok nedvességtartal­mának visszaadásához (10. kép).'2 Annak bemutatására, hogy a különböző alkotórészek arányának változtatása hogy befolyásolja a bőr színvál­tozását, egy egyszerű kísérletet végeztünk (II. kép). Egy világos színű, növényi cserzésü bőrből négy egyforma négyzetet vágtunk, amiket a., b., c., d. betűkkel jelöltünk. Az a. jelű bőr kezeletlen maradt, míg a b., c., és d bőröket különböző keverékekkel megnedvesített vattával töröl­tük át, mintha tisztítást végeznénk. A keverékekben egyre nőtt a víz részaránya. 11. kép. Tisztítási kísérlet különböző összetételű keverékekkel. Az „a” jelű bőr kezeletlen, „b”-től „d”-ig egyre növekvő víztartal­mú likkerekkel áttörölt mintadarabok. 32 Szlabey Dorottya (2002) p. 9. 10. kép. Nagyon világos színű, víz­érzékeny bőrrel borított tok, mely­nek tisztításához benzint is tartal­mazó keveréket kellett használni. (Magyar Nemzeti Múzeum, Buda­pest) 85

Next

/
Thumbnails
Contents