Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatása a bőrök állapotára
Ezeknek közös tulajdonsága, hogy a többi olajokkal, zsírokkal jól keverhetők, a bőrbe könnyen beszívódnak, és más zsiradékok felszívódását is segítik.14 Könnyen lehet, hogy gondos kísérletek elvégzése után, a jövőben szerepet kaphatnak a bőr műtárgyak restaurálásában is. 2.6.3. Szilikonolajok (dimetil-polisziloxán) (2. ábra) A szilikonok polimer vegyületek, amelyekben a szilíciumatom közvetlenül kapcsolódik valamely szerves csoport szénatomjához. CH, CH, CEí, I I ! (CH3)—[Sto] —Lstö]—[Siqlr- Si(ch^3 ch3 ch3 ch3 2. ábra. A dimetil polisziloxán felépítése. A szilikonolajokra jellemző az erős víztaszító képesség, hidrofobitás. Fizikai állandóik függetlenek a hőmérséklet-ingadozásoktól, az egészségre ártalmatlanok, a bőrt nem irritálják. Tiszta, színtelen, semleges, szagtalan, víztaszító folyadékok. Zsíralkoholokkal, zsírsavakkal, lanolinnal, glicerinmonosztearáttal elegyíthetők. A szilikonolajokat nehezebb emulgeálni, vagyis vízben eloszlatni, mint a triglicerideket, 2.7. Likkerek, emulziók Régi tapasztalat, hogy ha a bőröket nedves állapotban kenik be olajjal, egyenletesebben zsírozódnak át, és világosabban száradnak meg, mint ha szárazon történik a kezelés. E jelenséget valószínűleg a felületi feszültség csökkentése magyarázza: ahogy a víz tetején az olaj vékony rétegben szétterül, úgy a nedves bőrrostokon is monomolekuláris réteget képez a zsiradék.1' Feltehetően a fenti felismerés vezetett oda, hogy a bőrgyártás során megpróbálták az olajokat vízzel együtt bejuttatni a bőrbe. Erre legalkalmasabbnak az úgynevezett „likkerek”, vizes emulziók bizonyultak, melyekben a vízzel egyébként nem elegyedő anyagokat emulgeálószerek segítségével oszlatják el. Elárom alapvető alkotórészük a víz, olaj és emulgeálószer, tulajdonságaik javítása érdekében azonban más összetevőket is keverhetnek e három mellé, például viaszokat, szulfatált olajokat, stb. 3. A zsiradékok által okozott károsodások A zsiradékoknak a bőrgyártás és használat során számos haszna van (Id. 1. fejezet), és mértékletes használatuk rövid időn belül általában nem okoz kárt. fíajlamosak vagyunk a műtárgyakon alkalmazott kezelőszerekre is úgy gondolni, mint amelyek változatlan formában megtartják 14 A kozmetikai ipar kézikönyve. (1962) pp. 81-82. 15 Abőrgyártás technológiája II. (1967) p. 228. 3. kép. Egy eredetileg világos színű duda, melynek bőre a túlzsírozástól sötétsárgává, ragadóssá és törékennyé vált. (Zenetudományi Intézet, Budapest) 4. kép. A 3. képen látható duda bőréből szerves oldószerrel kioldott zsiradék és szennyeződés (első és második fürdő). tulajdonságaikat (szín, állag, kémhatás, oldhatóság, stb.). A bőr által felvett zsírok kémiai szerkezete azonban bizonyos idő elteltével megváltozhat; oxidálódhatnak, polimerizálódhatnak, vagy hidrolízist szenvedhetnek. Még azok sem vonhatók ki változatlan alakban a rostok közül, melyek ellenállnak az öregedésnek, mivel poláris csoportjaik segítségével kötődnek a kollagénhez. A bőrök kenése, zsírozása előtt ezért érdemes áttekinteni, hogy a kezelőszerek milyen károsodásokat, maradandó változásokat okozhatnak a műtárgyak anyagában. 3.1. A zsírok, olajok, ha nem vizes emulzió formájában jutnak a rostok közé, a kollagénhez kötődve kiszorítják a víz egy részét, ezáltal kiszárítják a bőrt. A túl nagy zsírtartalom miatt különösen a finom rostú, tömött barkaréteg válhat törékennyé. Szalay Zoltán már 1970-ben így ír: „Nem vizsgálják elég alaposan a bőr megkeményedésének okait... sok esetben az agyonzsírozott bőr műtárgyak további zsírozása csak a bőr merevségét és keménységét fokozza. A túlzsírozás ugyanis összeragasztja a bőr rostjait, minek következtében azok egymás mellett csak nehezen mozdulhatnak el.”16 A kenőanyagok emellett megkötik a port a felületen, mely nedvszívó hatása következtében szintén száríthat. 3.2. Különösen a telítetlen triglicerid zsiradékokra jellemző az oxidáció, melynek során nagy energiájú szabad gyökök termelődnek. Ezek katalizálják a fehérjék lebomlását, csökkentve azok mechanikai szilárdságát.17 18 A száradó és félig száradó olajok esetében oxigén megkötésével a térhálósodás is megindul, gumis, gyantaszerü termékek keletkezése miatt sűrűbbé válnak, kenőhatásukat elveszítik, merevvé teszik a bőrt. A folyamatot gyorsítja a nedves, meleg környezet, és nehézfémek jelenléte (3 —6. kép).ls 16 Szalay Zoltán (1970) 17 Kite, Marion-Thomson, Roy (2006) p. 51. 18 Gábler Szandra (2001) pp. 31-33, Kissné Bendefy Márta (1988) pp. 126-128. 80
