Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatása a bőrök állapotára

Zsírozó- és kenőanyagok hatása a bőrök állapotára Kissné Bendefy Márta A köztudatban a mai napig erősen tartja magát az a hie­delem, hogy bőrtárgyak védelmét az szolgálja legjobban, ha rendszeresen „táplálják” őket. Táplálás alatt többnyire kenő- és zsírozóanyagok bevitelét értik. Példaként álljon itt egy Internetes honlapon talált recept, melyet egy utász­csizmához javasoltak 2007-ben. „Ajánlom a következő receptúrát a felélénkítéshez, magam évtizedek óta haszná­lom. Repceolaj 2 rész, paraffinolaj 2 rész, glicerin 1 rész, szilikonolaj 1 rész, olvasztott marhafaggyú 4 rész. Száraz, felmelegített állapotban itasd be a tárgyat a szintén meleg kotyvalékkal egy párszor. Csodálkozni fogsz!” A hatás ál­talában valóban látványos, a bőr a bevitt folyékony, olajos állagú anyagoktól felpuhul, felülete egységesebb színű és fényesebb lesz. Évtizedekkel később azonban ijesztő változásokat tapasztalhatunk. A tárgy felszínén kivirágzó fehér foltok, a nehéz, avas szag, a réz alkatrészeken meg­jelenő zöld korrózió látványa okot ad a kételkedésre. Más esetben a kezelt bőrök hajlékonyak, lágyak maradnak, és semmilyen kóros elváltozás nem látszik rajtuk. Mi tehát a teendő? Szükség van-e egyáltalán kenőanyagok bevite­lére? Ha igen, mit használjunk, és milyen gyakorisággal? Hogy jósolhatjuk meg előre, milyen változásokat okozhat egy-egy kezelőszer? Ahol ennyi kérdés merül fel, és sok az egymásnak ellentmondó vélemény és tapasztalat, a legtöbb, amit te­hetünk, hogy megpróbáljuk elfogulatlanul, az alapoktól indulva megvizsgálni az adott témát. Jelen tanulmány­nak nem célja, hogy eldöntse, mely anyagokat lehet, és melyeket nem szabad használni. Azzal próbál segítséget nyújtani, hogy áttekinti a kenőanyagok típusait, tulaj­donságaikat, a zsiradékok által okozott károsodásokat, és a kenőanyagok szerepét a bőrrestaurátori munkában. 1. Kenőanyagok bevitelének célja a bőrgyártás és a használat során A gyártás és használat során gyakran használnak zsíro­zóanyagokat, melyeknek a következő kedvező hatása le­het:- A nedves bőr száradása során nem ragadnak össze a ros­tok, a bőr hajlékony, puha marad.- A rostokat bevonva elősegítik azok elcsúszását egy­máson, csökkentik a belső súrlódást, kopást, javítják az anyag mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, hajtogatási szilárdság).- Csökkentik a vízfelvételt, így ellenállóbbá teszik a bőrt a nedvesség hatásaival szemben.- Az olajozás akadályozza a növényi cserzőanyagok oxi­dációját. Az olajjal kezelt bőrfelületre a cserzőanyagok kevésbé vándorolnak ki, és ezáltal a megfeketedés ve­szélye kisebb." Meg kell azonban jegyezni, hogy a készítés során sem mindig zsírozzák a bőröket. Ha jelen van olyan anyag (pl. timsó, konyhasó), ami a rostok között lerakódva megaka­dályozza, hogy azok száradás után összetapadjanak, illet­ve ha a rostokat mechanikai hatásokkal fellazítják, nincs szükség zsírozásra (1. kép).’ 2. A gyártás és a használat során alkalmazott kenőanyagok A „kenőanyagok”, „zsírozóanyagok” általánosan hasz­nált, összefoglaló elnevezések. Ha kicsit közelebbről megvizsgáljuk az alkalmazott vegyületeket, meglepő le­het, hogy kémiai szempontból mekkora változatosságot mutatnak. A felépítés és a szerkezet természetesen befo­lyásolja viselkedésüket, illetve öregedési tulajdonságaikat is. Főbb csoportjaik:4- Állati vagy növényi zsírok, olajok (trigliceridek), viaszok- Zsírsavak- Átalakított triglicerid olajok - Zsíralkoholok - Ásványi termékek- Szintetikus olajok- Likkerek. 1 2 3 4 1 A modern bőripar számtalan természetes és átalakított anyagot használ a bőrök kenésére, különböző céllal és eredménnyel. Jelen tanulmány helyszűke miatt nem térhet ki mindegyikre, itt csak a legáltalánosabb célokat és eljárásokat soroljuk fel. További részleteket ld.: A bőrgyártás technológiája II. (1967) pp. 177-204 és pp. 226-231. 2 Flórián Mária - Tóth Béla (1992) pp. 70-71. 3 A felvételt Gondár Istvánná készítette. 4 Bőr- és szőrmeipari kézikönyv (1961) pp. 512-528. 1. kép. Timsós cserzésű bőr a rostok között lerako­dott sókristályokkal. Scanning elektronmikro­szkópos felvétel. 77

Next

/
Thumbnails
Contents