Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok

3. kép. Fémpántokkal mezőkre osztott, bőrborítású osztrák útilá­da, 18. század. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1.6. A vizsgált ládák ornamentális rendszere. Azonosságok és különbségek Az ismertetett erdélyi ládák díszítésrendszere - bőr­borítás, fémlemezből készült, kazettákat képező pántok és motívumok (csillagvirág, sokszirmú rozetta, gránátalma, három- vagy többszirmú virág, szív alakú bimbó, kör ala­kú, három sziromból álló virág, olaszkorsó, makk) - igen hasonló. A pántokkal keretezett mezők számában és felosz­tásában csak kisebb eltérések mutatkoznak: az előlapokon 8(2-6), 7(3-4), 6(2—4), 10(4-6), a tetőkön 10(2-8), 15(9- 6), 13(1-12) 18(12-6), 18(6-12) 7(l-6).24 Közöttük az is­mertetett motívumok más-más elrendezésben és kidolgo­zásban, merevebb vagy oldottabb vonalvezetéssel jelennek meg. Az olaszkorsó nem minden tárgyon szerepel. A ládák közül egy, évszám nélküli, 19. századinak tartottnak csak a fedelén van virágmotívum, egy olaszkorsó, mely több mezőt átívelve középen helyezkedik el. (1. táblázat p.). A ládák, a fedelükön - a zágrábi példánynak az előlap­ján - lévő évszámok (1762, 1768, 1771, 1772, 1776, 1777, 1781, 1785, 1789, 1790) alapján a 18. század második fe­léből származnak. A Néprajzi Múzeum 1963-ban szerzett darabjának fedele sérült, díszítése hiányos, ha egykor volt rajta évszám, az a vásárlás idejére nem maradt fenn. Azon­ban a többi ládáéhoz hasonló készítéstechnikai és stílus­jegyek, valamint a belsejét borító nyomott mintás szövet alapján készítése a fenti időszakra tehető. Az Orbán Balázs felvételén szereplő láda tetejének díszítése egyáltalán nem látszik. Előlapjának és oldalának pántokkal való mezőkre osztása, és az előlap mezőit kitöltő - ugyan nehezen kive­hető — virágmotívumok alapján feltételezhetően ez a tárgy is a tárgyalt csoportba tartozik, a 18. század közepe és vége között készülhetett (1. táblázat m.). A hasonlóságok mellett szembetűnő különbség figyel­hető meg a ládák tetejének díszítésében. Ennek alapján há­rom csoportba sorolhatók. Hét láda fedele csak virágmotí­vumokkal (1. táblázat a., b., c., fi, i., n., p.), öt darabé ezeken túl, feje fölött koronával ábrázolt, kardot és jogart tartó két­fejű sassal díszített (1. táblázat g., h., j., 1., m.). További két darabon két korona illetve babérkoszorú és korona szerepel (1. táblázat d., e.). Ez utóbbi fémlemezből kivágott virág-24 Az első szám az összes mezőt jelöli, a zárójelben az első a nagyobb, a második a kisebb mezők számát. 4. kép. 18. századi osztrák útiláda, bőrrá­téttel kialakított kétfejű sasos címerrel díszített első porfogójának részlete. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 5. kép. Fémpántokkal mezőkre osztott, fémszögekkel és bőr­domborítással díszített, monogramos osztrák útiláda, 18. század. Deutsches Ledermuseum, Offenbach. motívumai formailag és kidolgozásban is némileg eltérnek a többi ládáétól. A leltárkönyvben lengyel eredetű tárgyként tartják nyilván. Eltérést jelent a ládák között az is, hogy az utóbbi két csoportba tartozókon monogram is van. A zágrábi darabnak nem a fedelén, hanem a homlok­lap felöli porfogó fülén van kétfejű sas motívum. Ez azon­ban nem fémrátét, a bőr megmunkálásával alakították ki (1. táblázat k.). A ládák nagy részének porfogó fülei tönk­rementek, így nem állapítható meg, hogy azoknak, ame­lyeknek a tetején nincs kétfejű sas vagy korona, az első porfogóján lett volna. A megmaradt porfogók illetve tö­redékeik díszítetlenek vagy vaknyomással kialakított vo­nalas díszűek, ezért inkább arra lehet következtetni, hogy nem. így a zágrábi láda érdekes változatot jelent. Bőrrátéttel kialakított, kardot és jogart tartó kétfejű sas ábrázolás található egy, a budapesti Iparművészeti Múze­umban őrzött, 18. századi osztrák útiláda első porfogóján (3-4. kép). A Deutsches Ledermuseumban (Offenbach) lévő, 18. századi osztrák útiládának pedig a tetejét díszíti domborítással készült hasonló motívum (5. kép).25 A buda­pesti láda fedelén a bőr javításaiból arra lehet következtet­ni, hogy az offenbachi ládához hasonlóan korábban ezen is volt egy nagyobb domborított díszítmény. A két osztrák úti­láda azonban csak méretarányaiban és felületük pántokkal keretekre való felosztása tekintetében hasonlít a vizsgált erdélyi ládákhoz, fémlemezből kialakított virágdíszítmény nem található rajtuk. 25 Dr. Nenno, R. (Deutsches Ledermuseum) levélbeni közlése szerint egy további, az offenbachihoz hasonló díszítésű láda ismert: „Aktáink között van egy levél Christian Freiherr von Steebtől, Grazból (1993), mely egy a miénkkel majdnem teljesen egyező ládát mutat be, amely­nek vászonbélése rózsaszínű, kék és sárga szegéllyel. A hátoldali relief úgy, mint Offenbachban, egy ugró ló.” 55

Next

/
Thumbnails
Contents