Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei
A különböző típusokat sikerült textíliákon is azonosítani, mint fémfonal alapanyagot. Ezüstfüsttel ezüstözött vörösréz Biringuccio említi, hogy az ezüstözött rézdrótot az aranyozottéhoz hasonló módon készítik.47 48 A későbbi századokból is találunk forrásokat, sőt 21. századi internetes weboldalt is,4x amelyek gyakorlatilag ugyanezt a módszert ismertetik.49 E drótból hengerelt szalag mindkét oldalát borítja az ezüstréteg. Az általunk ismert legkorábbi ezüstözött rézfonalminták 16. századra datált textíliákról, egy hímzésről és egy ásatás során előkerült főkötőről származnak. A hímzés feltehetően spanyol eredetű, a mindkét oldalán ezüstözött réz szalagot nyersszínü pamut bélfonal köré fonták, balról jobbra, azaz S-sodratban.50 A magyarországi lelőhelyről származó főkötő készítéséhez — több más fémfonal mellett — vékonyan ezüstözött rézdrótot használtak.51 Ezek a fonalak feltehetően a Biringuccio által ismertetett eljárással készültek. Elektrokémiai úton (galván eljárással) ezüstözött vörösréz Ezüstözött réz fonalat a 19. század negyvenes éveitől olymódon is készíthettek, hogy a húzott vörösréz drótot, szalagot, illetve ezek bélfonal köré font változatát ezüstöző fürdőbe merítették, és elektrokémiai úton választották le a fémfelületre az ezüstöt. Erre vonatkozólag eddig még nem találtunk utalást 19. századi forrásokban, viszont a vizsgálati adatok alapján nagyon valószínű, hogy már akkor alkalmazták az eljárást. A módszer ugyanaz lehetett, mint az aranyozás esetében (ld. ott.). Ha bélfonalra fonva merítették a fürdőbe a rézszalagot, annak csak esetenként csak a külső oldalára vált ki az ezüst, egy oldalon ezüstözött rézszalag lett az eredmény. Nincs ismeretünk arról, hogy napjainkban gyártanak-e még ezzel a technikával ezüstözött rezet fémfonalakhoz. Az eljárás lépései drót esetében a 4. ábrán, feltekert szalag esetében az 5. ábrán láthatók. Nagy valószínűséggel elektrokémiai úton ezüstözött rézszalagot 19. századi csipkéken tudtunk azonosítani (ld. pl. 2. és 4. kép). Az igen vékonyan ezüstözött vörösréz szalagokat fehér pamut bélfonalra fonták, S, illetve Z-sodratban. A legkésőbbi textíliák, amelyeken ezt a változatot találtuk a 20. századra keltezettek, az egyik például egy 1930 körül Magyarországon készült főkötő 47 Biringuccio 1540/1925. p. 449. 48 Carlhian Manufacture 2008 49 Ld. pl.: Savary Egyetemes Kereskedelmi Szótár (Savary des Bruslons, J. 1750, 1586-1596.), az ebből a forrásból sokat merítő, Diderot-féle Enciklopédia (Diderot, D., Le Rond d’Alembert, J„ 1765, Tome 16. p. 348.), a 19. századi források közül például Karmasch és Heeren Technikai Szótára (Karmasch und Heeren 1877. Band II. p. 651.) 50 Nem publikált. 51 Járó etal. 1998. p. 128. 5. kép. Részlet egy 20. századi fokötő csipkéjéről. A vékonyan ezüstözött rézszalagokat a készítés során végigkaristolták, előtűnik a vörösréz alap. A két oldalon ezüstözött, fehér pamut köré font rézszalagok a legtöbb helyen ezüstnek tűnnek. csipkéjéről származik. A csipkét két oldalon vékonyan ezüstözött rézszalagból és fehér pamut bélfonal köré font, ezüstszínű szalagból (két oldalon vékonyan ezüstözött réz) készítették52 (5. kép). Az ezüstözött rézszalagokhoz bélfonalként pamuton kívül fehér selymet és fehér lent is használtak az eddigi adatok alapján. Vörösrézzel „bélelt” ezüst Rinuy - hivatkozva Parisét adataira - leírja, hogy 1866-ban szabadalmaztatta Bocuze a „bélelt” drót készítésmódját. Az eljárás lényege, hogy egy rézrudat beillesztenek egy ezüst hengerbe, majd drótot húznak belőle. Az ezüsthenger falvastagságától függ a drót felületét borító ezüstréteg vastagsága, és így annak minősége.53 Barker egy hasonló, Angliában 1920-ban bevezetett módszert ismertet. A szerző szerint először egy ezüstrudat öntenek, ezt átfúrják, és ebbe húznak bele egy rézrudat. Az ezüst-réz arány 50-50%. A rúdból ezután drótot húznak, majd aranyozzák, de említi, hogy aranyozás nélkül is forgalomba kerül, mint fémfonal.54 A két módszer feltehetően egyazon készítéstechnika különböző interpretációja. További kutatások talán majd kiderítik, hogy mikortól alkalmazták az így előállított drótokat és szalagokat a fémfonal készítésben, és pontosan hogyan végezték a műveletet. A bélelt ezüstdrótból hengerelt szalag - értelemszerűen - mindkét oldalát borítja (a viszonylag vastag) ezüstréteg. A bélelt ezüstdrót készítésének alaplépéseit - Barker leírása alapján - a 6. ábra szemlélteti. Rinuy 19. századra datált textíliákon azonosított „bélelt” ezüstdrót fonalakat.55 52 Járó et al. 2000. p. 100. 53 „Trait fourré” franciául. (Rinuy, A. 1995, 17.) A feltalálóról nem sikerült semmit megtudnunk ezidáig. 54 Barker 1980. p. 7. 55 Pontosan nem derül ki, mely 19. századi, ezüstözött rézfonalak készültek ezzel a technikával, de közöl képeket (5. és 17.), amelyek hosszmetszetén kivehető a vastag ezüstréteg (Rinuy 1995. pp. 25-26.) 32
