Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei

2. ábra. A dróthúzás eszközei Biringuccio rajzán: a. a vastagabb rúd vékonyítására szolgáló eszköz, b. a további vékonyítást szol­gáló húzópad, valamint c. a finom húzás eszközei: egy üres orsó, a dróthúzó vas, illetve a felcsévélt, vékonyítani kívánt drót, cl. a dróthúzó vas keresztmetszeti rajza, c2. a dróthúzó vas elölnézete. 3. ábra. A drót el­­hengerlésének módja: a módszer elve Barker rajza alapján és egy - feltehetően 20. szá­zad eleji, hengerléshez használt, kézzel hajt­ható, dupla acélhenger. A kör keresztmetszetű drótból téglalap ke­resztmetszetű szalag lesz. recept” közöl az aranyozott ezüstdrót készítésére. Nem kizárt, hogy már akkor is próbálkoztak a réz aranyozásá­val ugyanilyen módszerrel. Érdekes módon az általunk tanulmányozott későbbi, 17-18. századi források nem említik az aranyozott réz­drótot. Sőt Hübner 1722-ben külön kiemeli, hogy a re­zet, ha aranyozzák, előtte ezüstözni kell.32 Möller viszont a 19. század elején a fent leírthoz hasonló készítésmódját ismerteti. Álljon itt a recept Mokri Benjámin ízes magyar nyelvű fordításában: „ A’ midőn t.i. az ezüstből vastag 31 A Berthelot által 1883-ban közölt recept egy középkori görög nyelven írt, az aranyművességről szóló műben szerepel. írója ismeretlen. A kéz­irat a bejegyzés szerint 1478-ból származik, de a receptek különböző korok gyakorlatát tükrözik, Id. Anon. (15.? sz.) 32 Hübner 1722. pp. 1084-1085. drótokat húznak.... Ezeket aranyfiisttel béborítják, és pa­pírossal ’s fonallal szorossan hozzá kötik. Ezzel a’ tűz­be teszik ’s megtüzessitik. - Annakutánna kipallérozzák, hogy az arany az ezüsttel egyesüljék. A’ midőn a’ megara­­nyozás megesett, a’ megaranyozott drótot, a’ húzóvasnak mindég kissebb lyukán húzzák által, míg nem ollyan vé­kony lész, mint az, a’ miilyent akarnak készíteni, a’mely­­lyet ha szinte ollyan vékonyra húznak is mint a’ hajszál, azon mind az által az aranyozás mindenütt egy formán megmarad; - és az ezüst sehol ki nem tetzik.......Jegy­zés. Fattyú vagy nem igazi aranydrótot megaranyozott rézdrótból is szoktak tsinálni.”33 A szerző, könyvének egy másik helyén azt is megemlíti, hogy a drót: „...henger által meglapíttatik, és tzémával vagy selyemmel pasza­­mántnak megszövetik.”34 A drótból történő szalagkészítés elvét szemléltető rajz35, illetve egy erre szolgáló, napjainkban is használt henger­pár a 3. ábrán látható. A „lapított” szalag mindkét oldalán megtalálható az aranyréteg, a rézszalag két oldalon aranyo­zott. A drót „minősége” a felvitt aranyfüst-rétegek számától függ. Vékony (néhány tízezred milliméteres) aranyborítás esetében a drótnak vagy szalagnak a színe kissé vöröses, mivel áttűnik a vörösréz alap. Vastag aranyozás esetében a színaranyhoz hasonló a fémfelület. Karmasch és Heeren technikai szótára csupán említi ezt a drótfajtát, de nem tér ki a készítésmód leírására.36 15-17. századi textílián eddig nem sikerült biztonság­gal azonosítanunk aranyozott rézdrótot vagy ebből henge­relt szalagot37, és a szakirodalomban sem találtunk vizsgá­lati eredményeket. Darrah egy 1730 körülire datált angol ruha csipkéjéről, illetve rojtjáról, valamint egy velencei marionett színház 1734 körüli függönyéről származó mintákat azonosított aranyozott rézszalag, illetve ennek fehér pamut bélfonal köré font változataként.38 A készítés­technikáról az angol szerző nem ír, de talán a fent ismerte­tett eljárással készülhettek a fonalak. Elektrokémiai úton (galván eljárással) aranyozott vörösréz A 19. század második felétől a réz aranyozása elekt­rokémiai (galván) úton is történhetett.39 Bock írja 1884- ben, hogy „a legújabb idők” találmánya az ún. hidegen történő aranyozás, amelynek során először „klóraranyat” (arany-klorid) oldanak ciánkáliban (kálium-cianid).40 33 Möller 1818. p. 18. 34 Möller 1818. p. 148. 35 Barker 1980. p. 6. 36 Karmasch, Heeren 1877. Band II. 651. 37 Egy 15. századi hímzésen - több más fonalfajta mellett - találtunk egy olyan, réznek látszó fonalat, amelynek a felületén nagyon kevés (kb. 1%) aranyat lehetett azonosítani. További elemzések igazolhatják, vagy cáfol­hatják a feltételezést, hogy aranyozott rézszalagot használtak a fonal ké­szítéséhez. A szalagot élénk sárga selyemfonal köré fonták, jobbról balra, azaz Z-sodratban. A hímzésnek ez a része utólagos javításnak tűnik. 38 Darrah 1989. pp. 55-60. 39 Bock 1884. p. 37. 40 A tömény salétromsav és sósav elegyében (1:3 térfogat arány, az ún. 30

Next

/
Thumbnails
Contents