Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Puskás Éva: A Szatmári Római Katolikus Egyhámegye kulturális javaainak megmentése
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kulturális javainak megmentése Puskás Éva A Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegye 2004- ben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. A kereszténység azonban e tájakon messzemenően régebbi gyökerekből táplálkozik. Szent István király idején Szatmár megye az 1009-ben alapított erdélyi püspökség joghatósága alá, a középkorban az egri és az erdélyi püspökséghez tartozott. Egyházmegyénk 1804-ben lett leválasztva az Egri egyházmegyéből. Szatmár vármegyében már 1540 körül hódit a reformáció által hirdetett új tanítás, de a Tridenti Zsinat elhozta a katolikus egyház megújulását, és a bécsi császári politika szorgalmazásával, újból megerősödött a katolikus hit. Az 1600. évek elején több jezsuita rendbeli telepszik meg Nagykárolyban, Szatmáron, Nagybányán, Felsőbányán. Emellett a minoriták Nagybányán 1687-ben, a ferencesek Kaplonyban 1719-ben, a piaristák Nagykárolyban. A 18. század elején, vidékünk a török, tatár betörések, a pestisjárványok és a Rákóczi szabadságharc következtében elnéptelenedett, ezért gróf Károlyi Sándor a bécsi udvar engedélyével katolikus sváb telepeseket hozat. A telepítést követően a plébániák és a hívek száma megnőtt, és ez felvetette az új egyházmegye gondolatát. Több beadvány is szorgalmazta az új püspökség megalapítását még Mária Terézia és II. József idejében, majd 1804-ben II. Ferenc Habsburg császár és apostoli király felosztja az egri egyházmegyét: Eger érsekség lesz, Szatmár és Kassa központtal pedig két új egyházmegye jön létre. Ekkor a Szatmári Egyházmegye öt vármegye - Szatmár, Máramaros, Ung, Ugocsa, Bereg - területét öleli fel. VII. Pius Pápa, 1804. augusztus 9. pápai bullával szentesíti a császári alapítást. Első megyéspüspökünk báró Fischer István, akit Fuchs Ferenc 1807-ben bekövetkezett halála után, egri érsekké neveznek ki. Napjainkban Schönberger Jenő vezeti az egyházmegyét, püspökké való felszentelése 2003. június 21-én a Szatmárnémeti Székesegyházban történt. A jelenlegi egyházmegye Szatmár és Máramaros megyéket foglalja magába, 48 plébániát és közel 100 ezer hívet számlálva (1. kép). A következőkben a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegyében kulturális kincseink megmentéséért folytatott eddigi tevékenységünket mutatjuk be. Az 1989. évi romániai politikai változásokat követően, a vallási intézmények, jelen esetben a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyház is nyitott a nagyközönség felé és ennek tiszteletére megrendezte az egyházmegye művészeti értékeit bemutató időszakos kiállítást. Ez az esemény felhívta a figyelmet a meglévő értékek sokaságára, és tudatosítani kezdte azok fontosságát. Annak érdekében, hogy megvédhessük értékeinket, ismernünk kell azokat, anyagukat, állapotukat és környezetüket, hogy elkerüljük állapotuk romlását vagy akár pusztulását. Ezért 2005-ben megkezdtük az egyházmegye területén található művészeti értékek nyilvántartásba vételét. Végiglátogattuk: Szatmár, Ugocsa, Nagykároly, Nagybánya, Máramarossziget, Erdőd esperesi kerületek templomait, libáiéit, temetőit, kápolnáit. Feltérképeztük a fennmaradt épületeket, azok berendezési tárgyait, állapotukat és a tárolási valamint biztonsági körülményeiket. A műtárgyánomány állapotáról tárgytípusonként készült felmérés. Ez pontos képet nyújt a tárgyak jelenlegi állapotáról és egyben segít a műtárgyak sorsát és Ugocsa Szatmár Máramarossziget Nagybánya Erdőd Nagykároly-2 l.kép. A szatmári egyházmegye térképe. 106
