Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
Bóna István: A restaurátor a homlokzaton. A műemlékek homlokzatainak restaurátori szemléletű helyreállítása
a Sytonos vakolat igen folyékony és lefelé tökéletesen megtalál minden lehetséges utat, a gravitációs módszer alkalmazásával kezdtük el feltölteni a hatalmas üreget. Minden nap annyi anyagot juttattunk be, hogy az üreg alján néhány centimétert feltöltsön. Ezt kopogtatással lehetett ellenőrizni. Amikor a feltöltés elérte az alsóbb injektáló lyukakat, betömhettük azokat. így lépésről lépésre eljutottunk az üreg tetejéig. A részletekben való feltöltés azért nagyon fontos, mert az anyag a száradáskor zsugorodik. Ha több lépésben injektálunk, akkor kivédhetjük a zsugorodás káros hatásait. A sgraffito hiányait az eredeti technikához közeli faktúrát adó, színezett mész-homok vakolatokkal egészítettük ki. Gipszet nem használtunk. A színeket sajnos többnyire nem lehet pontosan eltalálni. Ha a vakolat sötétebbre sikerül, mint a környező eredeti akkor azt nem lehet retusálással beilleszteni, a kiegészítések átfestése idővel elsötétedik, csúnya foltokat eredményezve. Az eredmény ugyanaz akkor is, ha akrillal, szilikon festékkel vagy esetleg mésszel készül a kiegészítés. Csak lazúrozással érhető el hosszabb távon kielégítő eredmény, ehhez mindenképpen világosabb rekonstmált felületre van szükség. A retusálásra az 55-ös számú ház esetén Syton X 30-at használtunk. A festéket úgy állítottuk elő, hogy a pigmentekhez finom kvarclisztet kevertünk.” Az iszapolt pigment-kvarcliszt keverékhez annyi Syton X 30-at adtunk, hogy a festék dörzsölésállóra kössön, de matt felületű és nyitott porozitású legyen. Ez — ahogy minden más festéknél - színről-színre más keverési arányt jelent, a kötőanyag fokozatos adagolásával színről-színre minden festéknél külön állítjuk be a szükséges kötőerőt. Hogy az ötlet nem lehet túl rossz, azt mutatja a tény, hogy az egyik nagy cég már elkezdte kolloid-szilikát alapú falfesték gyártását.” A nemzetközi gyakorlatban már sokféle kolloid-szilikátot használnak.39 Ezek tulajdonságai sokfélék, lehet, hogy vannak már bizonyos célokra megfelelőbbek, mint amiket itt ismertettünk.''" Az 55-ös számú ház homlokzatán elpusztult két kép is. Az egyiket egy ágyúlövés semmisítette meg a második világháborúban, a másik mintegy húsz éve „magától” leesett. Nem maradt fenn róluk fénykép, sőt, senki nem emlékezett még arra sem, hogy mit ábrázoltak. A lakóközösség kérésére legalább az egyiket, ami a középső ablak mellett volt, új művel pótoltuk (40—43. kép). A meglévő képek ikonográfiájának elemzése után Gyöpös Miklós tervezett egy, a logikai sorba illő jelenetet. A képet, az eredeti technikát a lehető legjobban megközelítő módon igyekeztünk megvalósítani. Talán annyi a különbség, hogy tisztán meszes vakolatot használunk, szemben az eredeti, gipszet is tartalmazó anyaggal. A teljes munka57 Remmers Funcosil FtillstotTB. 58 Keim, Optil festék. 59 Például a Köstrosol D 1530, vagy a Ludox termékek. A szakirodalomból példa lehet: Schindler, C. és társai: Neuartige, kieselsolmodifizierte Hybridpolymere fur die Steinkonservierung. In: Restauro, 7/2006. 60 Lehet, hogy pl. az egyik Ludox termék jobb lenne injektáláshoz, mint az általunk ismertetettek, de mivel szerző még csak kis próbamennyiséghez jutott hozzá, nem tudta azt kellően megvizsgálni. folyamatot előre részletesen megterveztük, az összes anyagot előkészítettük. A munkát ugyanis egy nap alatt el kellett végeznünk: a vakolatoknak a teljes befejezésig nedvesnek kellett maradniuk. A munka részletes leírása meghaladná az adott kereteket, ezért csak két dolgot jegyzünk meg: a folyamat reggel fél nyolctól éjjel fél egyig tartott, a sgraffitót sötétben, lámpafénynél fejeztük be. Gerle János építészettörténész, aki munkánkat figyelemmel kísérte, arról tájékoztatott, hogy Medgyaszai jeles épületeit tanulmányozó diákjai nem szokták kitalálni, melyik kép nem eredeti. Összegzés A falkép-restaurálás legproblematikusabb esetei a homlokzat-restaurálások. A szabadban lévő festmények, sgraffitók vagy esetleg egyszerűbb színezések vannak a legnagyobb környezeti terhelésnek kitéve. Ezek konzerválásához, restaurálásához van szükség a legigényesebb anyag- és technológia-választásra. Ami a homlokzaton jó, az bent az épületben, a védettebb részeken talán még jobb.57 58 59 60 61 Igaz, belső térben alkalmazhatunk olyan eljárásokat is, melyek egy homlokzaton alkalmatlanok, bent mégis tökéletesen elfogadottak. Ilyenek például a vízoldható fixatívok,62 vagy az akvarell retusok. Ugyanakkor sok olyan anyagtól kell bent is óvakodnunk, amik a homlokzatokon már megbuktak. A szerző, ha tehetné, betiltaná, vagy csak kivételesen indokolt esetekben engedélyezné az akril oldatok, az akril-, vagy poli(vinil-acetát) diszperziók és az akrilfestékek alkalmazását a falkép-restaurálásban még belső térben is. Kint pedig aligha találunk ésszerű indokot ezek használatára. A 10-16. ábrák a Kiscelli Múzeum fotótárából rendelkezésre bocsátott képek alapján készültek. A 9. ábra Lechner Jenő könyvéből63 való. Az összes többi kép a szerző felvétele. Bóna István Oki. festőrestaurátor művész, egyetemi adjunktus Magyar Képzőművészeti Egyetem 1062 Budapest, Andrássy út 69-71. Tel.:+36-1-342-1738 E-mail: bonaistvan@freemail.hu 61 A hidrofóbizálást a homlokzatokon pozitívan szokták értékelni. Valódi restaurálás esetén ez általában nem igaz. Belső térben viszont a hidrofóbizálás csak káros tud lenni. Ennek ellenére tudomásunk van olyan esetekről, amikor belső térben hidrofób anyagokat alkalmaztak, vagy terveztek alkalmazni. 62 Például a metil-cellulózok, karboxi-metil-cellulózok, hidroxi-propil-cellulózok stb. 63 Dr. Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete. 1927. Az első számozatlan kép a 20. oldal után. 36
