Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
Bóna István: A restaurátor a homlokzaton. A műemlékek homlokzatainak restaurátori szemléletű helyreállítása
A Magyar Nemzeti Múzeum homlokzata Talán a legizgalmasabb homlokzat helyreállítási munka, amibe csak részben sodródtunk bele, a Magyar Nemzeti Múzeum homlokzatának helyreállítása volt. A helyreállítást megelőzően kutatásokat végeztünk a falakon, melyeknek eredményeit akkor nem értettük meg24 25 (17-19. kép). Ennek két oka volt: a megfelelő előzetes irodalmi tájékozottság hiánya, és a túl kis mintafelület, amihez hozzájuthattunk. Ezek ellenére mégis kialakult bennünk egy kép, melyet a kutatás folytatásával finomítani lehetett volna. Az akkori kutatásokat továbbgondolva a múzeum eredeti megjelenése a következő lehetett:- Sok volt a látható valódi kőfelület, pl. a földszint fala a sarkokon és az oldal-bejáratoknál, az oszlopok, az összes pilaszter, a teljes timpanon, valamennyi homlokzati ablakkeret, és az attika nagy része (18-19. kép, 12-13. ábra).- A nem kőfelületeket követ imitáló, festetlen, strukturált kőporos vakolat borította. Ezt eredetileg kváderozást imitálóra alakították ki. Távolról a teljes homlokzat kőhatásúnak tűnt. A kőillesztéseket fekete színű finomvakolat alkalmazásával is hangsúlyozták (18. kép, 7. ábra).- A koronázó párkány profilja gazdagabban volt tagolva, mint ahogy ma látszik. Egyes elemeket később vakolattal elsimítottak (17. kép, 8. ábra). 8. ábra. A koronázó párkány eredeti profilozása. A vakolás felső rétege festetlen, követ imitáló kőporos vakolat. A pálca-tagot az 1960-as években tüntették el. 7. ábra. Kváderozott felület, a kváderek illesztéseinél alkalmazott fekete, finom vakolatból készült illesztés-imitációkkal a Magyar Nemzeti Múzeum épületén a legutóbbi helyreállítás előtt. Fentiek alapján már érthető a következő ítélet: „E nem szép, de nem is igen czélnak megfelelő... épület folyvást közeledik a teljes elkészültéhez... s a hatalmas kőtömeg egész dicsőségben uralkodik a körötte görnyedező apró vityillók fölött.”2" 24 A kutatást végezték: Basics Beatrix, Bóna István, Gulyás Csilla, Dr. Morgós András, Szebeni Nándor, 1997. 25 In: Honderű, 1847, június 22. 10. ábra. Heidenhaus fotója 1859-ből. (A Kiscelli Múzeum fotótárából) 11. ábra. Klösz felvétele 1878. (A Kiscelli Múzeum fotótárából) 26
