Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
Sajó István: Mire jó a röntegdiffrakció?
Kiértékelés A vizsgálat legkritikusabb része általában a mérési adatok értelmezése. A mintában található kristályos komponenseket egy referencia-adatbázissal való összehasonlítás alapján tudjuk azonosítani. Ha a mintánkban olyan anyag van, ami nem szerepel az adatbázisban, akkor kiegészítő vizsgálatok segíthetnek az ismeretlen kristályos komponens azonosításában. A restaurátori munka során fölmerülő jellegzetes anyagtípusokról (pl. pigmentek, kerámiák, stb.) saját referencia-fölvételeink segíthetnek a mérési eredmények értelmezésében. A triviális esetektől eltekintve a mintát jól ismerő - régész, múzeológus, restaurátor - szakember és az adott területen jártas anyagvizsgáló együttműködése hozza a legjobb eredményt. Kiegészítő vizsgálatok Bár a röntgen-diffrakció igen általános módszer a kristályos anyagok vizsgálatára, számos kérdésre nem ad választ. Sokszor célszerű olyan vizsgálatokkal kiegészíteni, amelyek más tulajdonságok oldaláról bővítik ismereteinket. Az energiadiszperzív röntgen-spektroszkópiával kombinált pásztázó elektronmikroszkópos (SEM + EDS) vizsgálat lokális morfológiai és kémiai (elemösszetétel) adatai igen hasznosak lehetnek. Az infravörös- és a Raman-spektroszkópia a kötőanyagok és más szerves komponensek azonosításában segíthet. Az utóbbi időben elterjedő hordozható röntgen-fluoreszcens (XRF) spektrométerek a műtárgyak helyszíni, roncsolásmentes (mintavétel nélküli) elemösszetétel vizsgálatát teszik lehetővé. Ezeken az általánosan használt módszereken kívül még számos más vizsgálati lehetőség van, amely egy műtárgy vizsgálata során fölmerülő specifikus kérdések megválaszolására alkalmas. Ezek kiválasztásában is hangsúlyos szerepet kap a restaurátor és az anyagvizsgáló szakember szoros együttműködése. Archiválás, publikálás Célszerű lenne a restaurátori munka támogatására minél több esetben megfelelő anyagvizsgálatot végezni. Sajnos még az elkészült anyagvizsgálatok eredményeinek többsége sem kerül közlésre olyan formában, hogy a restaurátor-közösség jól hozzáférhessen. A megszerzett ismeretek közzététele és jól áttekinthető archiválása nagyon fontos lenne, ennek megoldása feltétlenül több figyelmet érdemel. Tipikus fölhasználások A lehetőségek illusztrálására néhány példán mutatjuk be, hogy milyen kérdések megválaszolásával támogathatja a restaurátori munkát, az anyag jobb megismerését a röntgendiffrakciós vizsgálat. Ezek nem merítik ki az összes lehetőséget, inkább csak iránymutatásul és bátorításul kívánnak szolgálni. Festmények, falképek, festett tárgyak esetében a pigmentek azonosítása mellett az alapozás és a vakolat anyagainak megismerésében is segít. A pigmentek ismerete a helyreállítás és a konzerválás tervezéséhez szükséges és gyakran datálási kérdésekben is döntő lehet. A sókiválások vizsgálata a falképek megóvásához ad értékes ismereteket.- Az egyes pigmentek felhasználásának időbeli és térbeli elterjedése általában elég jól ismert - a pigmentvizsgálatok a datálást objektív adatokkal támogathatják.- A festmények alapozása korra-festőre jellemző, az alapozás fehér pigmentje (kréta, barit, ólomfehér, cinkfehér, titánfehér, stb.) jól azonosítható, ismerete a pigmentvizsgálatok eredményeit hasznosan egészítheti ki.- A lapis lazuli kísérőásványainak vizsgálatát a származási hely eldöntésére sikeresen alkalmazták.- A falképeken az azurit elzöldülés okáról számos legendás adat kering - a folyamat jobb megértéséhez minél több eset vizsgálata lenne szükséges- Elszíneződött, kifakult festményeken a pigment bomlástermékeinek azonosítása az eredeti színvilág rekonstruálását segítheti. Pl. a sárga auripigment (As,S3) fény hatására színtelen arzéntrioxiddá (As,0,) oxidálódik. A vakolat vizsgálata is fontos adatokkal szolgálhat mind a készítés anyagairól és módjáról, mind a konzerválás módszerének megválasztásához.- A vakolatban található mész (kaiéit) kristályossága elárulja eredetét, hogy égetett mész megkötéséből vagy mészkőporból vagy márványporból származik.- Ha a mész (kalcium-karbonát) nem kaiéit, hanem aragonit módosulatban van jelen, akkor az kagyló-őrlemény felhasználását jelzi.- Magasabb Mg-tartalmú mészkövek égetésével előállított mészből a kalcium-karbonát mellett magnézium-karbonát (magnezit) is keletkezik. Ez egyrészt a szóbajöhető kőbányák azonosítását segítheti, másrészt figyelmeztet, hogy a vakolat érzékenyebb a savanyú szulfátos nedvesség károsító hatására.- A gipsztartalom eloszlása és kristályossága megmutatja, hogy szándékosan keverték-e a vakolatba, vagy a savas eső (ill. talajvíz) hatására mészből keletkezett. A vakolatba kevert döglesztett gipsz és a helyben megkötött, a kristályosság alapján megkülönböztethetőek. Kerámiák röntgendiffrakciós vizsgálata a kiindulási anyagokra, az égetés hőmérsékletére és technológiájára enged következtetni. Mázak, színezések kristályos összetevői is azonosíthatók. Fémek, ötvözetek vizsgálata összetételükről, előállításuk módjáról árulkodik, míg a korróziós termékeiké a korrózió okait, körülményeit és az eredeti ötvözet összetételét mutatja meg.- Aranyozott felületek vizsgálata az aranyozás technológiáját segít kideríteni. Az arany krisztallitjainak mérete, irányeloszlása meghatározható a diffrakciós mérésből, 15
