Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Bernáth Andrea: Egy pár eszkimó gyermekcsizma restaurálása
17. kép. pH mérés. 18. kép. A kiscsizmák fertőtlenítése. deti formáját is vissza kívánjuk adni, a hiányok pótlása, a legmegfelelőbb megoldások megkeresése a raktározást és a megőrzést tekintve.13 A csizma restaurálása A tárgy fertőtlenítése és tisztítása A tisztítás fontos de ugyanakkor veszélyes beavatkozás, mert visszafordíthatatlan. Sohasem történhet előzetes próbák nélkül. Jelen esetben szem előtt kellett tartani, hogy cserzetlen bőrrel van dolgunk, ami sok szempontból érzékenyebb, mint a cserzett bőrök, ezért különösen gondosan kellett megválasztani a tisztítási eljárásokat. A csizmácskákat első lépésként puha ecsettel portalanítottuk. A puhító oldatok alkalmazása, amelyekkel a növényi cserzésű bőrt tisztítják, nem volt indokolt, és a tárgy inkább fertőtlenítésre szorult, mint tisztításra, mert nem volt számottevően piszkos. Ezért olyan - 70% izopropanolt és 30% desztillált vizet tartalmazó - oldatot választottunk, amelyik nem árt a cserzetlen bőrnek, de eltávolítja az esetleges biológiai kártevőket. Az ebbe mártott, csipeszre tekert vattatamponokkal mindkét csizma külső és belső felületét áttöröltük. (18. kép) Amellett, hogy megszüntettük a gombásodás veszélyét, a bőrt is megtisztítottuk, eltávolítottuk a ceruzanyomokat, valamint a bőr némileg megpuhult, ami megkönnyítette a további beavatkozásokat. A bőr nedvességtartalmának növelése A restaurálás során helyre kívántuk állítani a csizmák eredeti formáját, ehhez azonban a kiszáradt, törékeny bőr elvesztett nedvességtartalmát pótolni kellett.14 A laboratórium levegőjének páratartalma ehhez a munkához nem volt 13 Szerző, a restaurálási terv elkészítése céljából 1 hetes gyakorlaton vett részt Kissné Bendeffy Mártánál a Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi, Módszertani és Képzési Osztályán 14 A cserzetlen bőrt lehetőség szerint nem szabad puhító oldatokkal kezelni, ezért a nedvességtartalom növeléséhez folyamodtunk az újraformálás előtt. elegendő, és szabályozni sem lehetett, ezért első lépésként a csizmáknak megfelelő mikroklímát alakítottunk ki. Erre a célra egy, a nedvességtartalom megőrzésére alkalmas üvegedényt - exszikkátor - alkalmaztunk, amelyben különböző telített sóoldatokkal stabilizáltuk a páratartalmat. Az átlátszó exszikkátorban, amelyben végig lehetett követni minden változást, egy valamivel kisebb átmérőjű edénybe tömény nátriumbikromátot tettünk. Ezzel az aránnyal érhető el a benti levegő, a tárgynak megfelelő 50% körüli nedvességtartalma.15 A tökéletesen zárt edénybe hő- és nedvességmérő szerkezetet - digitális thermohigrográfot — helyeztünk, és néhány napon keresztül figyelemmel kísértük a környezet stabilizálódását. Az első napokban még sót kellett adagoljunk, mert a szilárd anyag feloldódásával a zárt tér nedvességtartalma nem kívánt módon megnőtt. Végül sikerült stabil környezetet kialakítani, amelynek nedvességtartalma körülbelül 50%, hőmérséklete 18-20°C között volt. A csizmácskákat az edény belsejében kerámia rácsra helyeztük, alatta semleges, szintetikus anyaggal letakart 19. kép. Nedvesítés sóoldattal beállított, ellenőrzött páratartalmú zárt térben. 15 Járó Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a múzeumokban, 55. o. 59
