Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Kovács Petronella: Beszámoló a Magyar Képzőművészeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben végzett munkáiról
A gyakorlat célja a résztvevő országokban alkalmazott konzerválási/restaurálási technikák összehasonlítása, és a hallgatók angol nyelvgyakorlása volt. Igen érdekes és tanulságos volt a szemléletek és módszerek ütköztetése. Bár Magyarországon az utóbbi évtizedben a bútorrestaurálás oktatásában egyre inkább érvényesül a minimális beavatkozás elve, meg kell állapítanunk, hogy a német, de különösen a finn hallgatók hozzáállása sokkal óvatosabb volt és javasolt beavatkozásaik elsősorban a konzerválás munkafolyamataira korlátozódtak. Nem kívánunk azonban ebből általános tendenciákat levonni, mivel főleg Németországban, a napi gyakorlatban számos ellenpéldával is találkozhatunk. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a német hallgatók a restaurálásban használatos anyagok tulajdonságait, azok hatásmechanizmusát jobban ismerik és mind ők, mind a finn diákok igen nagy hangsúlyt fektetnek a környezet és saját egészségük védelmére. Megkövetelik az ehhez szükséges feltételeket és betartják az egészség- és környezetvédelmi előírásokat. A szakmai tapasztalatcserén kívül a nemzetközi gyakorlat céljául tűztük ki Magyarország történetének, Erdély többnemzetiségű, sokszínű kultúrájának megismertetését. Ebben a budapesti órákon és múzeumlátogatásokon túl Nagyszebenben több neves kutató56 előadása és a velük folytatott személyes beszélgetés is segítségünkre volt. Előadásokat hallottunk: 1. Az erdélyi szászok történetéről 2. Az erdélyi szász templomerődökről 3. Erdélyi orgonákról 4. Az ortodox szertartásról és a tárgyak szerepéről a szertartásban. A restaurálás gyakorlatot megelőző tanulmányúton kívül nagyszebeni tartózkodásunk alatt kisebb szakmai kirándulásokra is sor került, így a hallgatók megtekinthették a hégeni templomban őrzött ácsolt ládákat, jártak Kisdisznódon és Nagydisznódon továbbá meglátogatták Sibiel román falu ikonmúzeumát és részt vettek egy hagyományos román ebéden. A hallgatók írásos értékelése alapján elmondhatjuk, hogy mindegyikük szakmailag hasznosnak és eredményesnek tartotta a nemzetközi gyakorlatot.57 * Ez arra sarkall minket, hogy a fáradságos szervezőmunka ellenére a jövőben is szervezzünk hasonlókat diákjaink számára. A nemzetközi restaurálás gyakorlat célja és eredményei 56 Dr. Paul Philippi, a heidelbergi egyetem nyugalmazott tanára, Dr. Hermann Fabini építész, Hermann Binder orgonarestaurátor és Dr. loan Abrudan 57 „A gyakorlat igen sokszínű volt. Sokat tanultunk abból, hogy minden tárggyal kapcsolatban megbeszéltük a lehetséges megoldásokat és öszszehasonlítottuk a különböző restaurálási irányzatokat, valamint lehetőséget kaptunk a különböző módszerek kipróbálására. A tanárok vezette szakmai viták módéiként szolgálnak jövendő munkáink során.” „Azért jelentkeztem a programra, hogy összeasonlítsam képességeimet és tudásomat más országok diákjaival. Szerettem volna új ismereteket szerezni a festett fa konzerválás területén és Erdélyről. Célom volt angol tudásom javítása. A gyakorlat mindezt biztosította számomra. Tanárainknak sikerült igazi multikulturális munkacsoportot létrehozni, mely lelkesített minket. Az időbeosztás azonban nagyon szoros volt, jó lett volna, ha több idő jut az ismeretek feldolgozására.” A következő nemzetközi restaurálás gyakorlatra 2003 augusztusában került sor Segesváron a hildesheimi Universität für angewandte Wissenschaft und Kunst és a MKE Tárgyestaurátor szak fa-bútorszakirányának együttműködésében. Az 1999-ben Székelyudvarhelyen tartott gyakorlatunkhoz kapcsolódó tanulmányút során többek között megtekintettük Hégen, egykori szász település középkori erődtemplomát. (XIII. tábla 103. kép) Az épület kétszintes padlásán 120 darab, feltehetően a 15(7)16-19. századból származó festett, illetve festetlen ácsolt ládát őriznek. (22. ábra) Festésük igényes és dekoratív kialakítása arra utal, hogy egykor lakóhelyiségben állhatták. A részben nyitott térben a ládákra por és galambürülék rakódott, festésük felvált, sok tárgyról már nagy területeken lepergett, más darabokon porlékonnyá vált. A felületre cementálódott vastag szennyeződésréteg miatt a még meglévő festett motívumok is értelmezhetetlenek voltak. (XIII. tábla 106-110. kép) A ritka „gyűjtemény” láttán elhatároztuk, lépéseket teszünk a tárgyak megmentésért, konzerválásáért, a megfelelőbb őrzési körülmények kialakításáért. Bútorrestaurátor hallgatóink gyakorlatainak keretében szerettük volna elvégezni a ládák tisztítását és konzerválását. A feladathoz szükséges anyagiak azonban meghaladták a Tárgyrestaurátor szak kereteit, továbbá mivel a ládákat műemlék épületben őrzik, az evangélikus egyház valamint a bukaresti Hégen-Segesvár, 2003 22. ábra. Ládák a hégeni templom padlásán. műemléki hivatal engedélyét is meg kellett szerezni. Úgy gondoltuk, szász eredetű műtárgyakról lévén szó németországi segítséggel e problémák megoldhatók, ezért Csilléry Klára néprajzkutató - számos más kutatása mellett — az áésolt bútorok ismert szakértője, aki szívügyének tekintette a hégeni ládák konzerválását, német kollegáihoz fordult a ládák megmentése érdekében. Kezdeményezésének következményeképpen német állami felkérésre a hildesheimi egyetem bútorrestaurátor szak tanárainak valamint hallgatóinak egy kis csoportja kapta meg feladatul a tárgyak és körülményeik felmérését. 2002-ben kitakarították a templom padlását, és leltárba vették a ládákat. 86
