Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Demeter István: Nyikómenti székely porta a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban
Ugyancsak a konyhából került elő a 17. század végi, mázatlan, fehér engobe-val festett, csillámpalás csempetöredék, erős lenvászonnyomattal a hátlapon. A hátsóház mérete: 536x515 cm. Sikárolt földjén párnafák nyomai látszottak. A kőalappal egy magasságban találtuk meg az első járószintet, fölötte a második 7 cm, a harmadik 6 cm, a negyedik 13 cm vastagságú. Az ENy-i faltól 86 cm-re, az ÉK-i faltól 238 cm-re egy 23x12 ernes gerenda maradványát találtuk beásva és kövekkel kiékelve. Valószínűleg egy szabad tűzhely, cserepes, kuttor, futtő maradványa volt. A födémen 40x40 cm-es kivágás jelzi a föstkivezető kémény helyét. Az átalakított, ácsolt ajtón a bontás során 1780-as évszám és a gerendákon alkalmazott szegfűmotívumból kiinduló, mélyített, körbefutó, hullámos faragás került elő. Az ajtó belső mérete: 86x147 cm. Ugyanúgy illesztették és rögzítették, mint a többit. Mivel a jobboldali ajtómejjék (ajtófélfa) a hátsóház ÉNy-i sarkával egybeesik, ezért L alakúra faragták és a rövidebb szárba zsilipelték a rakófákat (boronafákat). Zárszerkezete hasonló lehetett a konyhaajtóéval, azonban a nagyobbítás során elfaragtak két furatot. Az osztófával négybeosztott DNy-i ablak mérete: 56x80 cm, a DK-i homlokzat két különböző méretű ablaka: 57x70 és 45x62 cm-es. Az utóbbit nútolással díszítették és két osztófával három részre tagolták. Az ablakok osztófáit cserefából készítették, és az ablakfóliákba vésték. Az ablaknak ily módon történő felosztása a könnyen sérülő lantorna védelmét szolgálta. (1-4. színes kép) Mindhárom ablakkeretben a zsilipelés valamint a különböző magasságban található ablakok valamilyen építési vagy javítási periódust mutatnak. Valószínű, hogy a házat egy korábbi ház alapjára építették, mivel a DNy-i alapfal a pitvar D-i sarkáig 40 cm-rel kitér a falsíkból. Az alapozás további kutatást igényel. A szokásos építkezéstől eltérően az élére állított téglalap alakú tölgyfa talpgerendákat két sorba fektették le. Ezek mérete 40x20 cm. A gerezdbe rakott boronafalat gömbölyű fenyőfából rakták, de a végei nem haladták meg a falsíkot, átmérői 13 és 20 cm között vannak. Atapasztás minél jobb tapadása érdekében 5-6 cm vastagságú bolhaszegeket vertek a boronákba 30-40 cm távolságra egymástól. A tapasztás vastagsága elérte a 10 cm-t is - ezen 27 meszelési nyomot sikerült megkülönböztetni. Dr. Molnár István 1965-ben végzett kutatása során a házat még falépcsővel fényképezte le. A lépcső eredeti anyagára és méretére vonatkozó adatot nem találtunk. A pitvar mérete 279x333 cm. Padlója sikárolt föld. A tört tornác mérete 112x467 cm, ez szenvedte a legnagyobb átépítést. A talpgerendán 7 tomácoszlop nyoma látható. Az oszlopokból hármat az eredeti helyén és egyet korlátként beépítve találtunk. Ezek mérete 10x10 cm, alul és felül csapolással és hónaljkötéssel rögzítettek. Az elsőházhoz 3,5 cm-es faszeggel rögzített oszlopokat sajnos lebontották. A nyeregfa csak a 2., 3., 4., 5-dik oszlopokat kötötte össze. Korlát nyomát csak a 4. és 5. oszlop között találtunk. Az építés korából a tornác és pitvar bedeszkázására utaló nyomok nincsenek. A bontás során talált korlát és deszkázat nagyon későinek bizonyult ugyanis a falu több épületén megfigyelhető ez a díszítési mód. A 2, 3, 4, 5-ös oszlopokon 16-28 cm-rel a talpgerenda fölött, 1,6 cm átmérőjű, 4 cm mély furatok vannak, melyek rendeltetése ismeretlen. A pitvarból ajtó nyílt a tornác felé (bizonyítja a talpgerendában talált fémsarok részlete és a talpgerendába vésett csapolás helye) és lépcső vezetett a pincébe. Az előbbiekben említett 4, 5-ös oszlopok közötti korlát az idevaló lejárást könnyítette meg. Az 5. oszlopon 85 cm magasan 8x3 cm-es vésett lyuk van az első ház irányába. Rendeltetése tisztázatlan. A 3- as számú talpgerendából ismeretlen okok miatt 6 cm-t lefaragtak, helyét megfúrták, hogy megkönnyítsék a kivéséssel járó munkát. Illesztésüket csapolással végezték és faszegekkel rögzítették. Az ablakpárkányt és szemöldökfát két-két faszeggel rögzítették a boronafákhoz. A marhabendőt kifeszítő ráma méretéről csak annak kivésett helye és rögzítő furatai árulkodnak. Ezek szerint keresztmetszete L alakú lehetett, takarva a kifeszített lantorna szélét. Födém és tető Mivel a födémdeszka találkozásait a gerendákba beágyazott díszes lécek a konyha kivételével mindenütt borítják, feltételezhető, hogy a padlásfeljáró innen vezetett föl. A födémdeszkákat 1-2 cm vastagságban lesikárolták. A közel 15 m-es koszorúfákat a kapcsolófákkal 3,7 rues tölgyfaszegekkel fogatták össze. Csüngős szarufáinak átmérői 16 és 20 cm között vannak, ezeket ráültetve a koszorúfákra, faszegekkel rögzítették. Kicsüngő végeit és a vízcsendesítőt egyaránt díszítették. (7. ábra) 7. ábra. A széküléssel alátámasztott alsó kakasüllő rögzítése a szarufához. 44
