Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Demeter István: Nyikómenti székely porta a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban
Nyikómenti székely porta a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban Demeter István A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban 1996 és 1999 között egy több épületből álló székely portát építettünk föl. A három nyikómenti faluból - Tarcsafalva, Csehétfalva és Rugonfalva - származó épületek bontásakor minden elemet számozással láttunk el, így az újraépítéskor azok az eredeti szerkezetnek megfelelően kerültek beépítésre. Az épületek felállításakor csekély számú, csak statikailag nagyon indokolt esetben alkalmaztunk új szerkezeti elemeket. A szükséges kiegészítéseket illetve pótlásokat a meglévő elemek alapján végeztük. A tarcsafalvi lakóháznál rekonstruáltuk az ablakok marhahólyagos borítását.1 E tanulmányban az épületek - 1. tarcsafalvi lakóház, 2. csehétfalvi csűr és pajta, 3. rugonfalvi sütőház - leírását adjuk közre. 1. A tarcsafalvi lakóház, 1780 Tarcsafalva aNyikó völgyében fekvő Kobátfalvától Északra, a Konyha-patak mentén fekszik. Nevét a régi magyar Tarcsa személynév és a birtokos személyraggal ellátott „falu” főnév összetételéből nyerte. A település nevének említését először az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben találjuk meg. Fekvését és méretét tekintve a közepes méretű, völgyi sorfalu típusába sorolható. A települést a dombos vidéken alkalmazott, régebbi típusú szabálytalan telkek jellemzik. (1. ábra) 1995 októberében találtam rá a 45. sz. alatti eladó házra. Megfogott egyszerű szépsége ezért felkerestem Dr. Molnár Istvánt, a múzeum korábbi igazgatóját,* 2 hogy megoldást találjunk a ház megmentésére, és a múzeumba való áttelepítésére. (1-2. ábra) Az épületet a svájci pro Helvetia alapítvány segítségével sikerült megvásárolni. A szakszerű bontás érdekében a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembereihez fordultunk segítségért. Hét fős csoportjuk végezte a ház bontását 1996. áprilisában.3 ' A szerző tudomása szerint ez az egyetlen lantomás ház Erdélyben, ahol a marhahólyagos ablakok helyreállításra kerültek. 2 „Molnár István .... indította el évtizedekkel ezelőtt azt a programot, amely a környék népi építészeti emlékeiből egy csokorravalót fel kíván építeni a múzeum udvarán.” Ld. Bálint J. - Búzás M. - Cseri M - Sabján T.: Egy tarcsafalvi lakóház bontásának tapasztalatai. Népi építészet Erdélyben. Szentendre, 1999. 147. o. Az 1999. március 21-27. tusnádi konferencia anyaga. 3 Cseri Miklós, Ráduly Emil, Sabján Tibor néprajzkutatók, Bálint János, 1. ábra. Tarcsafalva településrajza. Kobátfaiva 2. ábra. A lakóház bontás előtt (a háznál háttal Dr. Molnár István és Fülep Lajos a múzeum egykori és jelenlegi igazgatója.) Búzás Miklós építészek, és Deim Péter fényképész. Ld. Bálint J. - Búzás M. - Cseri M.- Sabján T.: id.m. 1999. 147-164. old. 41
