Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)

Bóna István: Falképtechnikák

’M-k } , \ 21. ábra. Késő-gótikus mész-szekkó Lohjából. (Finnország, 1510- 12.) A művészeti központoktól távol kialakult, a népművészet hatá­rait súroló murális művészet még sokáig fenntartotta ezt az egysze­rű technikát. 22. ábra. Pontata jellegű vakolat-illesztések a bizánci freskó-festé­szetben. Az alul látható fejek fölött jól kivehető a vízszintes vako­lat-illesztés. Moldoviţa, Románia.- az azurit alá többnyire vörös aláfestés készül a korábbi fekete helyett, (IV. színes tábla 24-25. kép)- egyes részeket szekkóban fejeznek be (temperával, nem mésszel, mint korábban). Esztétikai változások:- a kompozíciók egyre bonyolultabbak és szabadabbak (eltérés a maniera greca-tól)- újítások a tér és tömegábrázolásban. Ezek együtt egyre nehezebbé teszik a felületen való direkt alkotást előtanulmányok nélkül, egyre kisebb felü­leteket lehet egyszerre munkába venni. A harmadik gyakori technika a mész-szekkó, melyről korábban már részletesen szóltunk (8-9. oldal).' A sze­rényebb templomokban és a periférián a román-kori fes­tészet egyre provinciálisabbá egyszerűsödő változatai tűntek fel. A skandináv mész-szekkók már-már a népmű­vészet kategóriájába sorolhatók. (21. ábra) Az itáliai trecento falkép-technikája, mint a reneszánsz előzménye Cennino Cennini 1390-körül írt „Libro dell’arte...” könyvének köszönhetően ma ez a legjobban ismert festé­szet-technikai terület. AII. világháborús rombolások saj­nos lehetővé tették sok mű modern vizsgálatát. Hazánk­ban mind olasz mesterektől e korból származó falképek, mind itáliai hatásra készült „saját” falfestések is találha­tók. (IV. színes tábla 23. kép) Cavallini és Giotto munkássága pár évtized alatt jelen­tős változásokat hozott a falkép technikában. A bizánci technika a következőképpen módosult:- a sinopia szinte kötelezővé vált,- a tiszta freskó (fresco buono) kialakulása (a pigmente­ket csak vízzel keverik),- minden pontatát giomatákra osztanak,- megjelenik a modem giomata, A „trecento technika” részletesebben Sinopia: az arricciora, vagy közvetlenül a sima, nem szívó kőre készült. Ha a sinopia a kőfalon van, akkor csak intonacot vakolnak fel. (III. színes tábla 15-16. ,21. kép) Vita folyik az előtanulmányok kérdéséről. Talán in­kább azoknak van igazuk, akik szerint ekkor még ilyenek nem voltak. A kompozíciókat a falon alakították ki, mi­közben a sinopiát kidolgozták.64 Arriccio: Mész - homok vakolat, 1:2-3 arányban. Az egész falra egyszerre felhordták, durvára hagyott fe­lülettel, esetleg a száradás után be is pikkelték. A régi va­kolatot bepikkelve arriccionak használhatták. Az arricciora felmérték a fő tengelyeket körzővel, fe­szített madzaggal. A kompozíciót szénnel felrajzolták, az elrontott részek törlése tollal történt. Amikor a rajz elké­szült, a vonalakat átfestették sinopiával. (III. színes tábla 15. kép) Ez nem csak előrajz szerepét töltötte be, de segí­tett megbecsülni az egyes részek bonyolultságát, a felva­kolandó napi adagok méretét. Intonaco: a növekvő bonyolultság miatt egyre kisebb felületekre osztották. A sima, áttetsző felületekhez (mo­­dellálás), sima vakolat és akvarellszerű, mész nélküli fes­ték kellett. (Szemben a nyugati középkori és a bizánci tra­díciókkal.) 63 Reclams, i.m. pp. 61, 71-73. 64 Móra, i.m. pp. 138-139. 26

Next

/
Thumbnails
Contents