Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
7. ábra. Reneszánsz mész-szekkó. Turkui vár, Finnország. pusztulását okozza, emiatt a freskók jövőbeli fennmaradási esélyei igen rosszak. Erre reagált a vegyész és művész társadalom újabb technikák kifejlesztésével. A leggyakoribb technikák felsorolása- Mész-szekkó (ez különösen az észak-európai középkorra és a teljes barokk korra jellemző)- Mész-kazein- Lúgos sóval feltárt kazein (bórax, nátrium-karbonát, ammónium-karbonát, vízüveg, stb.)- Ammónium-kazein- Tojás tempera- Enyves festés- Olajfestés Mész-szekkó Ez a technika különleges helyet foglal el a falfestészetben. A technikailag jól kivitelezett mész-szekkók igen tartósak, mint látni fogjuk, valahol félúton vannak a freskó és a szekkó festészet között. A középkorban a mész-szekkó a freskók befejezésének természetes módja volt. Az itáliai gótikától veszi át ezt a szerepet a tempera. Mész-szekkóban nem lehet bonyolult, részletgazdag dolgokat, kifinomult ábrázolásokat megoldani. Ezért csak olyan korokban használhatták, amikor erre nem volt igény. Ha mégis részletgazdag témát akarunk feldolgozni, akkor valamelyik tempera technikát kell alkalmaznunk a befejezéshez. A mész-szekkó technika alapelvei Mésszel csak tisztán mész kötésű vakolatra festhetünk. Ha a szilárdságot növelni akarjuk, akkor víz helyett tejjel hígítsuk a vakolat utolsó rétegét. A friss, egy hónapnál fiatalabb, még lúgos felületű vakolaton részben kémiailag köt a mészfesték. Ezért ez a technika nagy tartósságot eredményezhet. Régóta megkötött vakolaton a meszes festék nem tapad megfelelően. Ezért a falat esetleg alapozhatjuk (például meszeléssel), de rendszerint elegendő, ha tapadás-javító kötőanyagot adnunk a mész-festékhez. A falat alaposan be kell nedvesíteni festés előtt. A mész-szekkó technikához ugyanazok a lúgálló pigmentek használhatók, mint a freskóhoz. Az iszapolt pigmentekhez mésztejet adagolva kikeverjük az összes szükséges színt. Ezekből kis mennyiséget papírra felfestve, majd beszárítva tökéletesen beállítjuk a kívánt tónusokat. A technikához palettára nincs is szükség. A pigmentekkel kevert mésszel festünk az előnedvesített falra. Barokk, vagy későbbi mészfestéseknél megfigyelhető, hogy csak a világos tónusokat festik mésszel, a sötéteket más technikával, például enyvvel. Ennek az az oka, hogy a sötét tónusok esetében nem adható olyan mennyiségű mész a festékhez, ami azt képes volna megkötni. Tapadás-javító adalékok:- tej, a leggyakoribb adalékanyag (max. 20%)- mész-kazein- vérszérum, vagy tojásfehérje (max. 10%)- diszperziós kötőanyag (Plextol B 500, Primal AC 33, stb), vagy metilcellulóz (max 20%)- lenolaj, vagy lenolajkence, (ez nem csak erősít, de a mészben elszappanosodva a festéket simábbá, selymesebbé teszi, a porozitást csökkenti, max. 5%).18 A középkorban is adhattak adalékokat a mészfestékhez, de akkoriban egy olyan különleges technikát is alkalmaztak, amely lehetővé tette, hogy kizárólag mésszel is jó eredményeket érjenek el. Ennek a lényege az a korábban említett felismerés, hogy a viszonylag friss, egy hónapnál fiatalabb mész-vakolatra a meszelés sokkal jobban köt, mint később. Ennek az a magyarázata, hogy a mész karbonátosodása hosszú folyamat. A vakolat felülete körülbelül egy hónapig még erősen lúgos, azaz nem karbonátosodott el minden mész. Ekkor még a fizikai kötésen kívül a sokkal erősebb kémiai kötés is létrejön a vakolat és a festékréteg között. Minél frissebb a vakolat annál erősebb ez a kötés. A festés maga még gyorsabb munkát követel, mint a freskó esetén. A mész-szekkó készítése (9-11. ábra) 1. A kiválasztott falat 2:1 arányú mész-homok vakolattal bevakoljuk. Amikor a vakolat jól meghúzott, a teljes felületet vastagon - freskóban - átmeszeljük. 2. Az így előkészített falra száradás után szénnel felrajzoljuk a kompozíciót. (Használhatunk ceruzát is.) (8. ábra) 3. A kész rajz vonalait vörös festékkel utánahúzzuk. A pigmentekhez meszet vagy mész-kazeint adhatunk kötőanyagnak. 4. Megfelelő mennyiségben és konzisztenciában kikeverjük az összes szükséges színt. Egész sötéteket is készíthetünk, minimális mész tartalommal. 18 Schönburg, Kurt: Wandmalerei innen und aussen, Verlag fur Bauwesen GmbH, Berlin, pp. 86-87., Kovács Géza: Falfestő- és mázolómunkák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. pp. 148, 149., B. Pauly Erik: A festő. Korvin testvérek vállalati kiadása, Budapest, 1916. pp. 91-92., Herrn, Christoph: Kalkfarbentechniken: eine Literaturstudie, in. Artbeitsblätter für Restauratoren, 33. Jahrgang, 2000/2. pp. 153-168. 12
