Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Mester Éva: Geometrikus alosztás, felfokozott optikai hatások, visszafogott színezés. Az art deco üvegablakainak általános restaurálási problémái. A Liszt Ferenc Zeneakadémia üvegablakainak restaurálása
Geometrikus alosztás, visszafogott színezés, felfokozott optikai hatások, az art deco üvegablakok általános restaurálási problémái. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia századfordulós üvegablakainak restaurálása Mester Éva Történeti előzmények A budapesti Zeneakadémia - mai nevén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megépülése óta napjainkig a magyar zenei élet jelképe, oktatási- és hangversenyközpont. A reprezentatív palota hosszadalmas, több évtizedes várakozás után 1903-1907 között épült, Korb Flóris és Girgl Kálmán építészek többször átdolgozott tervei alapján. (1. kép) Az első, magyaros szecessziós terveket a kormány nyomására megváltoztatták. A sokféle történeti stílusból egy jellegzetesen eklektikus épület keletkezett, az új bécsi, berlini, düsseldorfi építészeti irányzatok hatásainak köszönhetően. A belső terek ókori keleti pompát idéző, egyiptomi-asszír formakincsből merítő díszítései, a szecesszió és art deco stílusjegyeivel keverednek. Ebben a színes kavalkádban jelennek meg a szigorúan szerkesztett, visszafogott színvilágú art deco üvegablakok. Az építészek a sok idegen hatás ellenére egy harmonikus megjelenésű, jellegzetesen magyar épületet hoztak létre, amely a korabeli fogalmak szerint igazi „Gesamkunstwerk” alkotás. Az épületdíszítések a kor jeles hazai képző- és iparművész csoportjainak széleskörű együttműködésével készültek, és szervesen illeszkednek a hazai építészeti és művészeti fejlődés irányvonalába. Az épület 1976 óta műemléki védettség alatt áll, teljeskörű helyreállítása évekkel ezelőtt az utcai homlokzatok, a kőelemek és fém szobordíszek1 restaurálásával kezdődött el. Ezekhez a munkákhoz kapcsolódott a 2001-2002-es években a díszüvegezésű üvegablakok és ajtóbetétek restaurálása. Az üvegablakok megszületésének körülményei, a kordivat hatása az üvegkompozíciókra Az épület díszítésére, a Vallás-és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett pályázat elnyerésére komoly verseny alakult ki a művészek között. Az üvegablakok ügyében Korb Flóris és Giergl Kálmán Róth Miksa mellett kardoskodott Majoros (Maybőhm) Károly ellenében, aki a minisztérium támogatottja volt. így protestáltak: „Tekintettel arra a körülményre, hogy szakmájában Róth ma minden esetre hazánk első művésze...”.1 2 Róth ekkorra 1 A fém szobordíszek restaurálásáról ld. Séd Gábor: The Restoration of the Street Front of Ferenc Liszt Academy of Music, Conservation Around the Millennium. Hungarian National Museum, Budapest, 2001 2 Bor Ferenc: A Liszt Ferenc Zeneakadémia, tudományos dokumentáció (kézirat), Hild-Ybl Alapítvány Budapest, 1998 már számos, igen magas színvonalon megvalósított munkát tudhatott maga mögött, tekintélyes hazai és külföldi szakmai díjak birtokosaként. Szoros munkakapcsolatban állt kora nagy építészeivel, művészeivel. Később önéletrajzi visszaemlékezéseiben vall ezekről.3 A viták miatt egy évig halogatták a hivatalos döntést, végül mégis Róth Miksa kapta a megbízást a Zenepalota díszüvegezési és üvegmozaik munkáira. (2. kép) Nemcsak a kivitelezést, de a tervezést is a Róth műhely végezhette. Az ablakok és ajtóbetétek nagyobb része ólmozott, kisebb része savmaratott technikával készült. A kor általános gyakorlatát követve, az üvegablakok tervezésénél a mester felhasználta a nemzetközi kereskedelmi forgalomban lévő minta-könyveket is. Az Art Nouveau formakincs elterjedésében fontos szerepet kaptak ezek a tervezetek, melyeket ismert művészek készítettek. Közülük néhányan - pl. René Beauclair francia, George Montague angol, Rudolf Geyling osztrák, Joseph Goller német művész - saját üvegfestő műhelyt vezettek. A Liszt Ferenc Zeneakadémia több ablakmotívum-előképe megtalálható a Julius Hoffmann Verlag által 1905-ben Stuttgartban kiadott „Bunte Verglasungen” című mintakönyvben. (3-4. kép) A földszinti előcsarnok, a lépcsőházak, az I. emeleti fogadótér ablakainak több részlete visszavezethető Rudolf Geyling által készített kartonokra, azok motívumkincsére. (5-6. kép) Róth Miksa a tőle átvett szigorú mértani szerkesztésmódot következetesen végigviszi az összes ablakterven. A legáltalánosabb ezek közül az ólmozási technikának teljesen ellentmondó, hálós kompozíciós rend, amely rendkívül sérülékennyé teszi az ablakmezőket, lerövidíti élettartamukat. A másik jellegzetesség, amit átvesz, a hosszú, függőleges csíkokra szabdalt középmezők általános alkalmazása. Ezek a felületkiosztások az alsó, szellőztetésre használt nagyméretű nyílószárnyaknál a legjellemzőbbek, ahol a mozgatás folytán amúgy is nagyobb igénybevételnek vannak kitéve az egyes ablakpanelek. (7. kép) A mester vélhetően teljesen tisztában volt eme szerkesztésmód kockázataival, mégis fogékonyan követte a kordivat újdonságait. Vessünk egy pillantást a nagyvilágban történt eseményekre. A 19. század ipari forradalma az üveggyártás nagyipari fejlődésében és általános elterjedésében döntő szerepet játszott. A színes üvegablakok művészetében nagy változásokat hozott. Amerikából új faj ta üveganyagok 3 Róth Miksa: Egy üvegfestő művész az üvegfestészetről. Magánkiadás, Budapest, 1940 120
