Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 4. (Székelyudvarhely, 2004)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfesztészete. II. Az üvegfestmények és díszműüvegezések jellemző károsodásai
nes üveget és a különféle üvegfestékeket a kereskedelem széles körben forgalmazta. Beszerzésük a magyar műhelyek megalakulásának időpontjában már nem jelentett olyan nagy nehézséget, mint néhány évtizeddel előtte. A tervezőmunkát nagymértékben segítették a mintakönyvek, a különböző stílusban elkészített üvegablak-tervezetek.7 A korszak, melynek üvegfestményeit vizsgálni kívánjuk A Kárpát-medence historikus és szecessziós üvegfestészeti korszaka - a térség sajátos politikai, gazdasági viszonyaiból adódóan - az 1850-1930-as évekig terjedő, nagyon termékeny időszakot öleli fel. A fennmaradt változatos emlékanyag számos üvegfestő-műhely munkája nyomán jött létre. A kompozíciók, az anyaghasználat, az alkalmazott technikák - az egyedi, megkülönböztető vonások mellett - kölcsönhatást mutatnak egymás között és rokonságot az egyes európai műhelyekkel. Ezt részben a nemzetközi forgalomba került nagyszámú mintakönyv, az európai és amerikai üveggyárak gazdag színes táblaüveg-választéka, valamint a készen kapható festékek széles skálája idézte elő. Ezzel összefüggésben, számos hasonlóságot találunk a leggyakoribb károsodások között is, melyeket az azonos technikai megoldások, a hasonló tulajdonságokat mutató, gyárilag előállított hordozóüvegek és festék-alapanyagok okozhatnak. Az eltérő éghajlati adottságok azonban jelentősen befolyásolhatják a károsodások jellegét és értékét, területenként más és más jellemzőket mutatnak. A károsodások megállapításának vizsgálati módszerei Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk az üvegablakok károsodási folyamatairól, azok mértékéről, különféle diagnosztikai vizsgálatokat kell elvégeznünk. Mivel az üvegfestmények - a kabinetüvegek kivételével, az épületek szerves részét képezik, nemcsak az üvegablakok állapotát, de az épülettel való kapcsolatát, a beépítés statikai, esztétikai vonatkozásait is vizsgálni kell. Erre három módszer használható. A beépített üvegablakokat vizsgálhatjuk a helyszínen, a kibontott üvegpaneleket műteremben, vagy annak egyes részeit laboratóriumban (festéket, üveg alapanyagot, ólomsínt, stb.). Helyszíni vizsgálatok Általában szemrevételezéssel történnek. A nagy magasságban lévő, létrával sem megközelíthető ablakokat, üvegfestményeket legcélszerűbb megfelelő nagyítású látcsővel vizsgálni, mivel így az üveg felületét közelről és részletesen tanulmányozhatjuk. A digitális kamerák a rögzítésben nyújthatnak segítséget, de használhatóságuk a jelenlegi műszaki paraméterek miatt korlátozott, a képfelbontás torzítása és a pontatlan színhelyes7 Ilyen mintafüzet például a 102 db színes ablaktervet tartalmazó Julius Hoffmann Verlag által 1905-ben, Stuttgartban kiadott Bunte ség-visszaadás miatt. A szemrevételezést az üvegfelületek mindkét oldalán célszerű elvégezni. A belső oldalon áteső és ráeső fényben egyaránt. Ez azért hasznos, mert mindkét megvilágítási mód más-más hibákat, sérüléseket, károsodásokat enged láttatni. Áteső fényben jól meg lehet figyelni:- az üvegtöréseket- az üveghiányokat- az üvegszemek és az ólomsínek közötti hézagokat- a festett felületek állapotát: a festéklepergéseket, repedéseket, a festékhiányokat, stb. A ráeső fény láttatni engedi:- az ólmozott mezők statikai károsodásait- a felületi vetemedéseket- az ólomsínek, forrasztási csomópontok korrózióját- az ólomsínek sérüléseit, szakadásokat és töréseket- a merevítő szélvasak állapotát- a rögzítő fülek károsodásait, hiányát- az ablakszélek beépítésének műszaki állapotát- az üveg és a fém felületi szennyezettségét, stb. A külső oldalon a szemrevételezést csak akkor végezhetjük el sikeresen, ha nincs védőüveg az ablak előtt. Az üveg csillogása lehetetlenné teheti az érdemi vizsgálódást. A szemrevételezés eredményességét a múltban gyakran alkalmazott, de napjainkban már csak szórványosan előforduló, sűrű szövésű, vastag madárháló szintén megakadályozhatja. Ez a háló a belső oldalak vizsgálatát is megnehezíti, befolyásolhatja. A vizsgálódást áteső fény esetében célszerű szórt fényben végezni, amikor nem süt át a napfény az ablakpaneleken. A napsütés kápráztatja a szemet. A belső oldali ráeső fényt irányított fényforrással érhetjük el. Ha az üvegablakok elérhető távolságban vannak, a helyszíni vizsgálatokat a műteremben végezhető módszerek egy részével is kiegészíthetjük. Ugyanígy segítheti a vizsgálatot az emelőkosaras mobil felvonó. Műtermi vizsgálatok Ezeket az eredeti helyéükről kibontott üvegmezőkön végezhetjük. A helyszíni vizsgálatokhoz képest több lehetőségünk van az üvegablak állapotának diagnosztizálására, elsősorban a jó fényviszonyok és a könnyebb hozzáférhetőség miatt. Ebben az esetben célszerű átvilágítható üvegasztalra helyezni az ólmozott üvegpanelt, ugyanis a keretből kibontott mező könnyen károsodhat az esetleges vetemedések következtében. A szennyeződések mértékének megállapításához tisztítóablakot készítünk a kritikus helyeken, a vastag szennyező réteg alatti állapot pontos meghatározására. A különböző vegyszerekkel elvégzett próbatisztításokkal meghatározhatjuk a hatékony módszereket, kiválaszthatjuk a megfelelő anyago-Verglasungen című kiadvány, amelyeket neves művészek készítettek. Róth Miksa is dolgozott ebből a mintakönyvből 77
