Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 4. (Székelyudvarhely, 2004)
B. Perjés Judit - Kovács Petronella: Bőrrel borított díszes erdélyi ládák restaurálása
4. ábra. A gyergyói rezes láda homloklapjának díszítése (Demeter István rajza) Bőrrel bevont, veretes díszes erdélyi ládák magyarországi múzeumokban Balogh Jolán egy akkor még magántulajdonban, ma az Iparművészeti Múzeumban őrzött, 1776-os évszámú, kolozsvári, bőrrel borított reneszánsz motívumú fémveretekkel díszített láda (2. kép, Id. még táblázat 4. láda) ismertetése kapcsán a 18. századi német szerzőtől fentebb idézett következtetésekre jutott: „különleges technikájánál fogva többféle mesterség körébe tartozik.... Díszítésének rendszere, motívumai a festett mennyezetekre utalhat, tehát a dekoráció rajza feltehetőleg asztalosmestertől származott. A kivitelezés azonban a remek vasveretekkel a vasművesekre, a lakatgyártókra maradt. Végezetül a bőrművesek különféle ága is nyomott hagyott a ládán, nemcsupán a bőranyagban és a bőrözésben, hanem a díszítésben is, hiszen a színes bársony betétes kovácsoltvas virágokon lehetetlen fel nem ismemi a zománcfestésű kötések hatását. ” 10 A láda egyszerű vászonnal bélelt, a fedél belső oldala színes papír applikációval díszített. Balogh Jolán a ládát kolozsvári magyar mesterek munkájának tartja. Feltételezi, hogy a díszítésének rajza Asztalos Boka János mester műhelyéből került ki, a lakatosmunkát - a fémrátéteket - pedig a kolozsvári lakatgyártó céh valamely magyar tagja is készíthette. Pár évvel korábbi datálású - 1762 - az Iparművészeti Múzeum tulajdonában lévő másik, készítés-technikai jellemzőiben és stílusjegyeiben nagyon hasonló láda, 10 Balogh Jolán: Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból, Kelemen Lajos emlékkönyv, Bukarest, 1957.9-23. o. Ma az Iparművészeti Múzeumban, leltári száma 2003. 154.1. 11 Vadászi Erzsébet: Meubles dates. In: Ars Decorativa 7. Bp. 1982. 126-127. o. 12 Ifj. Kodolányi János: A Néprajzi Múzeum 1963-64 évi tárgygyűjtése. In: Néprajzi értesítő, Budapest, 221-223. o. valamint Tóth Zsumelyet Vadászi Erzsébet publikált.11 Ennek belseje színes, nyomott mintás vászonnal bélelt, a ládafia teteje bőrrel borított. (3. kép, Id. még táblázat 1. láda) Három további, bőrrel bevont, színes nyomott mintás vászonnal bélelt, réz illetve vasveretes - 1768, 1778 és 1781-ben készült - láda található a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében.12 (Id. táblázat 2., 7., 8. ládák) A Tarisznyás Márton Múzeum bőrborítású, veretes ládái A magyarországi múzeumokban őrzött erdélyi ládákhoz hasonló két díszes darabot őriz a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. (4., 5. kép Id. táblázat 9-10. ládák). Mindkettő fenyőfából készült, marhabőrrel bevont, az egyik réz, a másik vaslemezekből kialakított késő reneszánsz motívumokkal díszített. A „rezes” ládát, mely külső megjelenésében igen hasonlít a Balogh Jolán által publikált darabra Tarisznyás Márton a Bocsánczy család kelengyés ládájaként említi.13 A leltárkönyvi bejegyzés szerint az adományozó Burján János. Mindkét említett család örmény eredetű volt, ennél több adat a láda eredetéről nem áll rendelkezésre. A „vasas” láda származásáról még ennyi információ sem ismert. zsanna: Vasalt láda restaurálása. Magyar Képzőművészeti Egyetem, diplomamunka, Bp. 1996. 15-16. o. Témavezető: Kovács Petronella 13 Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Bukarest, 1982. Kriterion, 70. kép 30
