Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfesztészete. I. Ábrázolásmód, technika, anyaghasználat
Európa is számos mintát kínált, - közelsége miatt a monarchiában a német hatás jelentős a szerkesztésmódban, festéstechnikában és anyaghasználatban. Mivel az egyes műhelyek kiterjedt tevékenységet folytattak, a szűkebb régiójukon túl országhatárokon keresztül is éreztették hatásukat. Iparművészek és festők is bekapcsolódtak az új szellemi művészeti áramlatokba, az angol Morris7 és a preraffaelita mozgalom a magyar üvegfestészetet is befolyásolta. Új anyagok és technikák Régiónkba a változások mintegy 50 évvel később következtek be, amikor Európában már sok új anyagot kikísérleteztek. Ebben az időben a megfelelő minőségű üveg alapanyag és a festékek széles skálája az üvegfestők rendelkezésére állt a gyártók jóvoltából. Ezek a körülmények nagymértékben segítették a munkát, de a mindennapi használat során, a technikából adódóan, az egységes megjelenés és a folyamatos jó minőség biztosítására minden műhelynek ki kellett alakítania a sokféle lehetőségből a saját számára legmegfelelőbb, kezelhető eljárásmódot, festékösszetételt. Ebből alakultak ki az egyes műhelyekre utaló jellemzők, amelyek feliratozás nélkül is eligazítást adhatnak az egyes munkák között. Ábrázolásmód, kompozíciós rend Kezdetben az Európában eluralkodott merev kompozíciók jellemzőek. Kratzmann Ede, Ligeti Sándor, de még Róth Miksa is, - pályája elején - gyakran gótikus szoborfülkébe helyezte a szoborszerűen plasztikus figurákat, - a szenteket és az árpádházi királyok alakjait. A széles körben elterjedt, korabeli mintakönyvekből ismert beállítások, - begyakorolt arc és kézformák, ruhaviselet és háttér, a szőnyegszerű ornamentális díszítésekkel, - gyakran előfordultak az üvegfestményeken. Nagy előrelépés, hogy a porcelánfestés és táblaképfestés anyagidegen, aprólékos festéstechnikáját és a kiszerkesztett perspektivikus térábrázolást nem vették át, de sokféle zománcfesték és az erőteljes fekete árnyalás jellemzi a 19. sz. utolsó negyedének tevékenységét. A 19. sz. utolsó évtizedére már kialakult a Kárpát medence sajátos üvegfestészete. A legjobb mestereknél a haladó hagyományok, az anyagszerűség, a visszafogott felületi festés, az egyéni kompozíciók és sajátos kifejezésmód kerülnek előtérbe. 7Morris, William angol költő, iparművész és grafikus (London 1854 - u.o. 1897.) Mint festő és rajzoló a preraffaeliták irányához csatlakozott. Arra törekedett, hogy a kézművességben a művészetet meghonosítsa: Londonban műhelyt alakított, maga mint rajzoló, cizelőr, üvegfestő és főként mint könyvkötő és illusztrátor működött. 86 Az üvegfestészet második nagy történeti korszaka lezárul A Tiffany-féle opalescent glass (vérré américain) megszületésével8 új lehetőségek tárultak fel és új esztétikai értékek születtek a színes üvegablakok művészetében. Az opalescens üvegek ugyan visszaszorították az üvegfestészetet Európában és a régióban, de a Kárpát-medence legszebb üvegfestményei éppen ebben az időben, a 20. sz. első évtizedeiben születtek meg.9 A második világháború megakasztotta a sok évtizedes töretlen gazdasági fejlődést. Az üvegfestészet táptalaja az építészeti felfogásmód is megváltozott, már egyre kevésbé igénybe a színes ablakokat a belső terekben. Az üvegfestészet nagyívű fejlődési szakasza az Európában és a világban végbement gazdasági, társadalmi átalakulások következtében lehanyatlott a 20. sz. harmincas éveire. A Kárpát-medence követi ezt a nemzetközi irányvonalat. 19-20. században alkalmazott fontosabb üvegfestészeti technikák A historikus felfogású munkákban valamennyi történeti üvegfestészeti eljárás teret kapott. Az alábbiakban a leggyakrabban alkalmazott technikák - kontúrfestés, tónusfestés (Schwarzlot), grisaille, Silbergelb, Kunstrot, zománc (email)-festés, színes savmaratás - ismertetése következik. Kontúrfestés A legősibb és legáltalánosabban használt eljárás. A kompozíció jellegzetességeinek kiemelésére, - pl. a figurák arcának, kéz és lábfejének, a ruharedők, a környezet karakterének kifejezésére szolgált. (1. kép, lásd a képtáblát). Az alakoknak, jeleneteknek keretet adó ornamentikákat is kontúrvonalakkal festették meg. (2. kép, lásd a képtáblát). A technika megjelenése az üvegfestés történetével egyidős, a romanika építészetével kezdődött. A régészeti leletekből ismert zalavári bazilika üveg festmény-töredékei és a lors-i portré-töredék is határozott, kiforrott kontúrfestési eljárást mutatnak. A máig eredeti helyén fennmaradt legrégebbi üvegfestmények az augsburgi dóm nagyméretű alakjai, Dániel, Dávid és József a kontúr festés klasszikussá vált példáját mutatják. 8 Az amerikai Louis Comfort Tiffany (1848-1933) nevéhez fűződik ez az üvegfajta. Az üveg kriolittartalma következtében opálos fényt kap, amely a féldrágakövek fátyolos csillogását idézi. Jellemzője: két vagy több szín márványozott, festői hatású keveredése az üvegmasszában. Róth Miksa: Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről, Bp. 1942
