Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
T. Bruder Katalin: A szobi kantharosz restaurálásai
A fülek kiegészítése esztétikus - a kiállítási céloknak teljesen megfelelő - de igen sérülékeny. Az ilyen vékonyra kicsiszolt Diamant - mivel az anyag meglehetősen rideg, de nem eléggé kemény - nagyon törékeny. „A szobi bronz kantharosz az egyetlen görög darab, amely a La Tene korban hazánkba eljutott, nyilvánvalóan ez sem kereskedelem útján került ide, hanem a kelták rabolták Görögországból. ”18 Talprészének rekonstrukciójához viszonylag kevés fémből készült analóg darabot sikerült fellelni, s azok se teljesen tökéletesek, de véleményem szerint, nem lenne túl nagy merészség a talp elkészítése. (1. ábra) Legközelebbi párhuzamait Delphoi mellől Galaxidiből említi Szabó Miklós19, véleménye szerint delphoi rabló hadjárat kapcsán (Kr.e. 4. sz.) került a szobi kantharosz a kelták kezére. Nina Zimmermann igen alapos és részletes leírást ad a görög fémedényekről, s azon belül a kantharo-szokról általában és részleteiben20. Közöl bronz kantharoszokat, melyek egy esetleges talp rekonstrukció során támpontul szolgálhatnának, Delphoi-ból, Ioan-ninaból, Kavala-ból, stb.21 Leírja, hogy a 3. századtól a fém kantharoszok a korízlés hatására a kerámia formákhoz igazodnak. A 4. század végi agyag és fém kantharoszok egyes elemeik arányát és profilját illetőleg teljesen 18 Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon, Hereditas Corvina Kiadó, Budapest 1971. 11. p 19 Szabó Miklós: i.m. 16. p. 20 Nina Zimmermann: Beziehungen zwischen Ton- und Metallgefäben spätklassischer und frühhellenischer Zeit, Verlag Marie Leidorf GmbH. Rahden/Westf. 1998. 20. p. 21 Nina Zimmermann: i.m. 22 Nina Zimmermann i.m. 20. p. fordította: Striczki Teréz megegyeznek. Véleményem szerint a fém adta technikai lehetőségek maximális kihasználása - a szinte légiesen vékony és íves fülek, az esztergált fémtárgy könnyedsége - a forma tökéletessé fejlődésének végpontja a bronz kantharosz. A talp rekonstrukciójához igen pontos instrukciókat nyerhetünk Nina Zimmermann leírásából:22 „A kantharosz fém talpát külön öntötték és forrasztották. A tulajdonképpeni talpazat kétlépcsős kialakítású. A két fokot egy barázda és egy plasztikus kiszögellés választja el egymástól. A felső fok hornyolt. Felső széle éles peremet képez. A szár cseppformájúan elvékonyodik. A szár keskenyebb részén fél magasságban egy plasztikus gyűrű található, amelyet bordák és rovátkák kereteznek. E felett a szár fokozatosan ismét kiszélesedik. A szár a test alatt egy tölcsér alakú hornyolt szélű forrasztássá szélesedik, amely a talp és a test közötti egyensúlyt hívatott megtartani. ” A talp-rekonstrukció technikai kivitelezése - a bronz fülekhez hasonlóan - a megfelelő százalékban nagyobbra mintázva, viaszvesztéses módszerrel kiöntve, felületi kidolgozás után patinázva történne. Természetesen a helyére illesztés nem forrasztással, hanem ragasztással etikus. T. Bruder Katalin Főosztályvezető-helyettes Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest Múzeum krt. 14-16. 81