Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Bakayné Perjés Judit: Régészeti bőrtárgyak restaurálása
Alkalmazása a következőképpen történik: a szennyeződés mértékétől függően, 30 perctől 2 óra hosszáig Selecton B2 4%-os vizes - + 2g/l felületaktív anyag - oldatába helyezzük a tisztítandó darabokat. Majd négyszer annyi ideig folyóvíz alatt öblítjük. Közben a szenynyeződéseket ecset segítségével távolítjuk el. A vassal kombinált tárgyak (csat, patkó) esetében elengedhetetlenül szükséges ennek a kezelésnek az alkalmazása. Az ioncserélő gyantával történő tisztítást erősen meggyengült bőr leletek esetében javasoljuk, amikor azok felületét főleg a fémek kemény, ásványosodott korróziós termékei borítják. A kation- és anioncse-rélő gyanták illetve ezek kevertágyas alkalmazását egyszerű használatuk és a velük elért jó eredmények alapján javasoljuk a bőrrel kombinált, (textil, finom fém díszítmények, gyöngyök) viseleti kiegészítő tárgyak tisztításához. ' 1. Konzerválás A konzerválás során olyan anyagokat kell a bőr rostjai közé juttatni, amelyek a száradás után is megakadá-lyozzák azok összetapadását, egyben stabilizálják a bőrben a hajlékonyságához és megfelelő puhaságához szükséges víz mennyiségét. Legalkalmasabb erre a cél-ra a glicerin, amely álcserző hatást gyakorol a bőrre. Mivel erősen higroszkópos, töményen nem, csak vizes oldatban ajánlott alkalmazni. A leggyakrabban hasz-nált koncentráció 25-30 %-os, de 50 %-nál semmiképp nem lehet töményebb. A szükséges mennyiség bevitele összefügg a kezelendő bőr víztartalmával. A vizes glicerin oldatot önmagában, de szorbitollal keverve is al-kalmazhatjuk. Mindkét anyagnak jó a vízmegkötő ké-pessége. A víz a kollagén rostokat egymástól távol tartja, s valójában ez adja a bőr hajlékonyságát. A megtisztított bőrt a glicerines-vizes oldatban 2-8 nap között, hűvös helyen tartjuk. Az oldat mindig lepje el a konzerválandó leleteket. Egy-két naponként kézzel mozgassuk, finoman masszírozzuk, hajlítgassuk meg a darabokat. Az eltelt idő után rövid ideig szikkasszuk szűrőpapíron, majd tercier-butilalkohol tartalmú keverékbe helyezzük, általában 10-30 percre. A tercierbutilalkohol szerepe az utókezelésben az, hogy a felesleges víz egy részének a helyébe lép, s száradáskor megakadályozza a rostok hirtelen összetapadását. Hogy meddig tartjuk ebben az oldatban, az egyaránt függ a bőr állapotától és vastagságától.16 Bakayné Perjés Judit - Kissné Bendefy Márta: Ioncserélők alkalmazása érzékeny fémmel kombinált régészeti anyag tisztítására. Műtárgyvédelem 1992. 21. 139-151. 16Recept összetétele: 1500 ml tercier-butilalkohol, 20 ml pataolaj, 30 ml laurilalkohol. 46 Általánosan ismert a különböző molekulasúlyú polietilénglikolok használata, melyek magukban17 és kombinált eljárásoknál is alkalmazhatók, (ld. később). Egyes hátrányos tulajdonságaik miatt, (sötétítik a bőrt, kevésbé vagy egyáltalán nem ragasztható a kezelés után a bőr) ma már csak bizonyos esetekben használjuk. 3. Szárítás Szárítás során ügyelnünk kell arra, hogy a bőrök eredeti formájukat nyerjék vissza, ne deformálódjanak, s minden részük egyenletes sebességgel száradjon. A szárítási mód függ a konzerválási eljárástól és a restaurátor rendelkezésére álló lehetőségektől is. 3.1. Szárítás szobahőmérsékleten A nyirkos bőröket (lábbelik, táskák, tárcák stb.) formára igazítva, szívópapírokba, papírvattába, géz csíkokkal rögzítve teljesen körbevesszük. A száradás lassítására még polietilén vagy polipropilén fóliába is becsomagoljuk. 18-20°C-nál nem lehet magasabb a helyiség hőmérséklete, ahol a szárítás folyik. Ez a munkafolyamat két-három hétig is eltarthat. Először 4-5 nap után bontsuk ki a tárgyat, ujjunkkal mozgassuk meg, majd a csomagoló anyagokat átfordítva újból pakoljuk vissza. Ezt a lépést ismételjük meg, annyiszor amíg megfelelő száraznak ítéljük a kezelt bőröket. Több darabból álló tárgyak esetében ne szárítsuk meg teljesen a darabokat, mert a szükséges kiegészítéseket és műveleteket (ragasztás, varrás) könnyebben és szebben tudjuk elvégezni, mint teljesen száraz állapotban. A szárításnak ezt a módját sikeresen alkalmazzuk jelenleg is múzeumainkban 3.2. Oldószeres szárítás Ennek az eljárásnak a célja, hogy a víz összehúzó hatását megszüntesse. A nedves bőröket aceton vagy alkoholfürdőbe merítik. Ezáltal a vizet egy kisebb felületi feszültségű folyadékra cserélik, s így a párolgás során nem húzódnak össze a rostok. E szárítás után a bőr mégis merevvé válhat. Az eljárás után mindenképpen szükség van kenő és zsírozó anyagok bevitelére.18 Legalkalmasabbak erre a célra a szerves oldószerben oldott természetes növényi és állati olajok és zsírok (ricinus-, kakukkfű-, pataolaj, cetvelő, lanolin) vagy a kevés vizet is tartalmazó olajos emulziók. 17 Elena Panait Pîrau: Conservarea unor fragmente piele dintr-o aşezare medievală. Sesiunea Internaţională de Restaurare Conservare Satu Mare 1997. 74-84. 18Jutta Göpfrich: Römische Lederfunde aus Mainz. Mainz am Rhein. Saalburg Jahrbuch 42.1986. 8-9.
