Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Morgós András - Domokos Levente: A magyar múzeumi restaurálás kialakulása Erdélyben. Nemes erdélyi magyar restaurátorok
gyermeke érdeklődését, hiszen nyaranta, eleinte régészeti ásatásaira, később kutató útjaira is magával vitte. Édes-apja lebilincselő magyarázatai és tudása, nemzete iránti lankadatlan felelősségérzete, a gyermek István haza- és természetszeretetét életre szólóan meghatározta. Édes-anyjától, Ferenczi Sárától, rendkívüli gyakorlati érzékét örökölte. Kolozsvár nagy múltú iskolájában (ma Báthory Líceum) végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Bár a kor szelleme nem engedte a régi hagyományok érvényesülését, tanárai között nem egy kivételes képességű és jellemű személyiség volt. Alapvetően humán érdeklődésű, a földrajz, a történelem és főleg a művészetek érdekelték. Többszöri sikertelen próbálkozás a történelem-földrajz szakra elvette a kedvét a továbbtanulástól. 1972-ben besorozták, érzékeny lelki alkata miatt a katonaságot borúlátóan élte át. Leszerelése után restaurátorként, az Erdélyi Történelmi Múzeummal párhuzamosan működő Történeti Intézetben kerül alkalmazásra. Tanítómestere Koródi József tanár és főrestaurátor mellett dolgozik néhány évet, tőle tanulja, lesi el a restaurátori mesterséget. Részt vett a bukaresti restaurátor továbbképző tanfolyamon, hogy papírral is megerősítse tudását. Nagy odaadással dolgozott és csaknem minden anyagfajtával foglalkozott, restaurált fém-, fa-, üveg- és kőtárgyakat. A helyreállításra kerülő tárgyakat fényképezte és a felvételeket saját maga dolgozta ki. Az intézetet átszervezések miatt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem fennhatósága alá rendelték. Helyileg elkerült a múzeumból és az új restaurátor laboratóriumát a Jókai utcában egy alagsori pincehelyiségben kellett kialakítania. Egyedüli restaurátorként ő rendezte be, ő volt a mindenes. Itt szakmai szeretete állandó csorbát szenvedett, hozzáállását nem vették komolyan, nagyon mellőzték. 1987-ban nősült. A 80-as évek elején együtt dolgozott feleségével, abban a reményben, hogy munkatársak lesznek, de a nemzetiségi diszkriminációs munkahelypolitika miatt ez nem következhetett be. Az 1990-es változások szakmailag nem sok jót hoztak számára. Anyagiak hiánya miatt mind jobban háttérbe szorult a labor ellátása, átcsatolták az intézetet a Román Akadémiához, ahonnan hiányzott a labort szívügyének tekintő régész. Tevékenységéhez nem csak a restaurálás tartozott, szívesen rajzolt, nagy élvezettel faragott fát és a fémművességben, ötvösségben is jártas volt. Munkáját rendkívüli kézügyesség, alaposság jellemezte. Csekély elismerés volt a jutalma. 22 Hivatalos intézeti munkáján kívül, otthon is dolgozott. Álma, hogy otthoni saját műhelyében, nyugodt körülmények között dolgozhasson 2002. október 29.-én fiatalon, 50 évesen bekövetkezett korai halála miatt, sajnos már nem valósulhatott meg. Restaurálási munkái közül kiemelkedik egy Kr.u. 2. századi, római, bronz Vénusz szobrocska restaurálása. A szobrot etil-alkoholban víztelenítette 5 órán át, majd infra lámpa alatt kiszárította. Vákuumban monomer metil-metakrilátban oldott polimer metil-metakrilát oldattal impregnálta a szobrot. A letört kart Araldyt AY103 és HY 956 térhálósító segítségével ragasztotta. Ferenczi István publikációja In legătură cu restaurarea statuetei “Venus de la Gilau”, Acta Musei Napocensis XIV. 1977. 171-173. Köszönetnyilvánítás Szeretnénk hálás köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik adatokkal segítették munkánkat: Bakó Botondnak, Bodó Attilának, Boér Hunornak, Ferenczi Istvánnénak, ifj. Széles Kálmánnak, Janitsek Andrásnak és nejének, Koródi Zenőnek, Kozák Albertnek, özv. Erőss Jánosnénak, Sándor Zsigmond Ibolyának, Szabó Zsoltnak és Vajda Katalinnak. Irodalom Ardos, Anna Mária - Mirel, Maria (1983): Preocupări ale Mu-zeului Ardelean pentru conservarea şi restaurarea bunurilor muzeale (Erdélyi múzeumok törekvései a konzerválás és res-taurálás terén) (Bestrebungen des siebenburger Museums für die Konservierung und Restaurierung der Museumsgüter), Acta Musei Napocensis XX. 725-735. Bibra, E. (1873): Über alte Eisen- und Silberfunde, Archäo-logisch- Chemische Skizze, Nürnberg und Leipzig. Budge, E.A.W. (1925): The rise ad progress of Assyrology, London, 150. Emlékkönyv = Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum Egyesület félszázados ünnepére 1859-1909. Szerkesztette: Erdélyi Pál fő-titkár. Az EME kiadása, Kolozsvár 1909-1942. „E kiadványt Sief Jenő nyomdája 1909-ben kezdte nyomni. A címlap, borí-tólap és a 329- 334 lap nyomása meg a könyvkötő munka a Szent
