Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Járó Márta: Megelőző konzerválás múzeumi kiállításokon és raktárakban
A szilikagél felhasználása egy adott RH-érték stabilizálására Ha megfelelő mennyiségű (tárló-köbméterenként kb. 20 kg a hagyományos, 5-7 kg az Art-Sorb változatból) szilikagélt hosszabb ideig (mennyiségtől, szemcsemérettől, nedvességtartalomtól, rétegvastagságtól stb. függően) a beállítani kívánt RH értéken tartunk (előkondicionálás), majd elhelyezzük a tárlóban, ott egy idő után beáll az egyensúly, vagyis a korábban a szilikagél által "megszokott" relatív légnedvesség. A tapasztalatok alapján a legjobb hatásfokot a 30- 60 % közötti RH tartományban lehet vele elérni, vagyis ezen határértékek közötti bármely RH egyszerűen beállítható és stabilizálható szilikagél segítségével. Egy tárló, konténer RH-stabilizálásának természetesen alapfeltétele, hogy az megfelelő anyagokból (fém, üveg, stabil műanyag) készüljön, jól szigetelt legyen és légtere érintkezzen a szétterített szilikagéllel. A rétegvastagság kb. 5-6 cm kell legyen, ennél vastagabb réteg esetén a szilikagélnek az alsóbb rétegei inaktívak maradnak, vagyis nem tudják kifejteni pufferhatásukat. Tapasztalataink szerint kb. 1-1,5 köbméteres tárlóban még eredményesen stabilizálható a kívánt relatív légnedvesség szilikagéllel. A gyárilag kiszerelt szilikagél előkondicionálásának legegyszerűbb módja, ha a szükséges mennyiséget klímaszekrényben helyezzük el. Ez azonban rendszerint egy-egy múzeumban nem áll rendelkezésre. Az előkondicionálás másik módja, hogy a múzeum egy kisebb, viszonylag légmentesen zárható helyiségében (pl. mosdó) egy klímaberendezés vagy légpárásító segítségével beállítjuk a páratartalmat (a kívánt értéknél 4-5 %-kal magasabbat), és tálcákon, vékony rétegben (max. 6 cm), kiterítve elhelyezzük a szilikagélt. Naponta, kétnaponta megkeverjük. Kb. 10 nap, két hét után megfelelő mennyiséget kiveszünk, kalibrált hajszálas higrométerrel együtt jól zárható üvegedénybe helyezzük, és ellenőrizzük, hogy beállt-e a kívánt RH érték. (Pl. ha 10 literes az üvegedény, 0,2 kg szükséges a hagyományos, 0,06 kg a japán szilikagélből.) Ha az üvegedényben kb. 1 óra elteltével beáll a kívánt relatív légnedvesség, az előkondícionált szilikagél végleges helyére kerülhet. A kazettákban kiszerelt Art- Sorbot hasonló módon lehet beállítani. Szállítás előtt (ingyenesen) 50%-os relatív légnedvességre hajlandó a japán cég előkondicionálni az anyagot. Ha eziránti kérelmét nem jelzi a vevő, száraz állapotban szállítják. A szállítás során - a gondos csomagolás ellenére - változhat a szilikagél nedvességtartalma, ezért célszerű a tárlóba helyezés előtt ellenőrizni. A szilikagél felhasználása légszárításra A száraz szilikagélt konténerbe, tárlóba helyezve a páratartalmat akár 0 %-ra is lecsökkenthetjük. Főleg régészeti fémtárgyak tárolásánál, bemutatásánál használhatjuk ki a szilikagél ezen tulajdonságát. A nedves szilikagélt szárítószekrényben vagy akár konyhai sütőben is kiszáríthatjuk (kb. 105 °C-on) és újra felhasználhatjuk. A kereskedelmi forgalomban kapható olyan szilikagél, amelyet kobaltsóval színeztek. A kobaltsó a környezet 0-20% relatív páratartalma esetén kékre, 20-30% RH esetén mályvaszínre, 30% fölött pedig rózsaszínre színezi a szilikagélt. A színes szilikagél tehát csak kb. 30% relatív páratartalomig vált színt. Efölötti értékek jelzésére nem alkalmas, így csak száraz környezet kialakításakor célszerű használni. Ebben az esetben színváltozással jelzi (kékről rózsaszínre), ha az RH az adott térségben 30% fölé emelkedett. A szilikagél megfelelő anyagokból készült, jól szigetelt tárlókban, konténerekben akár évekig tudja stabilizálni a relatív páratartalmat. Ha "kimerül" újra be lehet állítani (vagy ki lehet szárítani), tehát egyszeri beruházást igényel. A relatív páratartalom szabályozása klímaberendezéssel A tárlón belüli páratartalom-szabályozás legdrágább módja a klímaberendezések alkalmazása. A klímaberendezések a hőmérsékletet és a relatív légnedvességet is szabályozzák, de vannak olyan készülékek is, amelyek csak a relatív légnedvesség stabilizálását biztosítják. A tárgy által"megszokott" relatív légnedvesség biztosítása Sok esetben a tárgy nem károsodik az elvileg neki nem megfelelő légnedvesség esetén. Ellenben, ha a megszokott RH-n változtatunk (pl. azért, hogy az illető anyagfajtának javasolt értékre álljunk be), komoly károsodásokat észlelhetünk. Ilyesmi fordulhat elő, például akkor, ha a nedves pinceraktárban megindítják a fűtést, vagy a fűtött raktárhelyiségben légpárásítót helyeznek üzembe. Ezért egy tárgyat vagy gyűjteményt más klímaviszonyok közé csak fokozatos "szoktatással" lehet helyezni. Ez, pl. úgy történhet, hogy egy elkülönített helyiségbe párásítót helyezünk és a nedves raktárénál néhány %-kal alacsonyabb RH értéket állítunk be. Egy-két hétig (a tárgy méretétől, anyagától függően) ebben a klímában tároljuk a tárgyat, majd ismét csökkentjük néhány %-kal a relatív páratartalmat és ismét várunk egy-két hétig. Ezt mindaddig ismételjük, amíg az új értéket (pl. a kiállító teremét) el nem értük. Vonatkozik mindez azokra az esetekre is, amikor a tárgyat a restaurátorműhelybe visszük, vagy egy időszakos kiállításra, raktárba kerül. Komoly károsodást szenvedhet a műtárgy a szállításkor bekövetkező esetleges RH változás miatt is. A különböző anyagokból készült műtárgyak tárolásához, kiállításához javasolt RH-tartományokat a 2. táblázatban adjuk meg az utolsó részben. A levegő hőmérséklete A hő az energia egy fajtája, tulajdonképpen az anyagokat alkotó részecskék állandó mozgása. Magasabb hőmérsékleten ez a mozgás gyorsabb, a hőmérséklet csökkentésével lelassul. A levegő hőmérséklete növekedhet egy műtárgy környezetében a rásütő napsugaraktól, a spotlámpák által kibocsátott hőtől, a látogatók által leadott 13