Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Józsa András: Adatok a legnagyobb székely közbirtok kialakulás-történetéhez
Józsa András ADATOK A LEGNAGYOBB SZÉKELY KÖZBIRTOK KIALAKULÁS-TÖRTÉNETÉHEZ „Ősi Marosszék nemes székely birtokossága” a Görgényi-havasokban, a Szovátavize, a Sebesd-, a Juhod-pataka völgyében és részben a Bekecs keleti lejtőjén helyezkedett el. Ma a görgényi részt keletről Szováta város, északról Alsó-Köhér és Libánfalva községek, míg délről, délkeletről Parajd község határolják (1. kép)1. A közbirtok összterülete 1895-ben 15.625 kh volt1 2, ebből 15.235 kh esett a Székhavasára és 320 kh az Iszujka-i részre.3 Ezzel a területtel ma már nem tekinthetjük a legnagyobb székely közbirtoknak,4 viszont a 16. század második felében a mainál háromszor nagyobb területével a régió legnagyobb köztulajdona volt. A Sóvidék történelmében fokozatosan növekvő szerepe volt az értékes sónak. A nyelvjárásilag egységes5 területet kettéosztják a székek határának kijelölésekor, megosztva Marosszék és Udvarhelyszék között a régió legnagyobb értékének számító sófalvi és (só)váradi sóhegyeket. A két sóhegy közötti távolságot szinte tökéletes pontossággal felezte az egykori székhatár.6 Marosszék és Udvarhelyszék határát jórészt a Kis-Küküllő képezte, viszont az egykori sófalvi határban a folyó alig száz méterre haladt el a sóhegy mellett. Ezért dönthettek úgy a határ kijelöléskor, hogy (Só)Várad után a székhatár, a Juhod-pataka beömlési pontjától a Juhodot kövesse, annak az Udvarhelyszék felé eső balpartja mentén. A Székhavasra vonatkozó, általunk is ismert oklevelek a 16. században jelennek meg. Számuk a 17-18. században jelentős növekedést mutat. Habár egyetlen oklevelet sem ismerünk a 16. század előtti időkből, az adománylevelekből és főként az adományozásokkal szembeni tiltakozásokból, az ősi tulajdonjogokra és szokásjogokra való hivatkozásokból, a közbirtok őstörténetére vonatkozó adatokra is visszakövetkeztethetünk. A közbirtok neve először a „Sóhoz tartozó havas” formában jelenik meg Kornis Mihály Báthori István lengyel királynak címzett, 1581. július 13-i folyamodványában: „...vagyon a sóhoz tartozó havas alatt egy nagy kaszáló mező, holott az havas alatt lakózó faluk, mind fejedelemséghez való faluk, mind lófejek és darabontok, az én jószágombeli szegény jobbágyim is onnan éltének mindenféle műben való fával, kitől mind adójukat keresték és barmokot is ott tartották...”.7 1. Ősi Marosszék nemes székely birtokossága 1886. térkép. 2. kh - kataszteri hold = 0,575 hektár. 3. Zsigmond 1993. 37. 4. A Csíki Magánjavak összterülete 70.737 hold. 5. Sófalvi 2002. 170. 6. Torjai 1998. térkép. 7. Veress 1944. 173-176.; Fekete - Józsa - Szőke - Zepeczaner 1998. 30. 85
