Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
Egyed Ákos ERDŐVIDÉK SAJÁTSÁGOS ÖNIGAZGATÁSI TELEPÜLÉSRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A SZÉKELYEK MEGTELEPEDÉSÉTŐL 1876-1878-IG Sőt, egy rövid ideig még erőteljesebben szétvált a település, amennyiben az egységes felekezeti iskolája, az 1868. évi iskolatörvény végrehajtása során, kétfelé oszlott. Telegdibacon a felekezeti iskola helyett községi (állami) iskolát kezdett működtetni, Sepsibacon viszont kitartott a református felekezeti oktatás mellett és otthont is adott annak." Ezt a kettősséget azonban rövidesen megváltoztatták, amennyiben 1878-ban a két falu végérvényesen egyesült. (6. kép) Az történt, hogy a 19. század utolsó harmadában az országos közigazgatási rendezés során, amikor a székek helyett megyéket hoztak létre, óhatatlanul felmerült a két Bacon egyesülésének lehetősége és halaszthatatlansága. Az egyesülés ünnepélyes megszavazása és kimondása 1878. június 30-án történt meg a községháza termében, Révai Pál lelkész elnökletével. Ettől kezdve Sepsi- és Telegdibacon helyett Nagybacon szerepel a közigazgatási térképeken. Ez a gyűlés azért is nevezetessé vált, mert határozatot hozott a kétféle iskola egyesítéséről, s hozzáláttak egy új, korszerű iskolai épület felhúzásához, részben a magyar állam anyagi támogatásával, ami 1882-re elkészült, s ebben a következő években két rendes és egy segédtanító keze alatt több mint 100 gyermek tanult.99 100 A tanulmányban felvetett és kutatott kérdéshez hozzátartozik, hogy mi lett a megyésítési törvény elfogadása után a két erdővidéki székkel. Az akkori központosítási politika ismeretében nem meglepő, hogy a rendezés arra törekedett, hogy felszámolja a kis közigazgatási törvényhatóságokat. Esetünkben az történt hogy a 16. században Sepsi-, Kézdi- s Orbaiszékekből alakult Háromszék 1876 után Háromszék megye lett, s magába olvasztotta Miklósvárszéket101, a két Bacon egyesüléséből született Nagybacont Háromszék megyéhez csatolták. A megszüntetett Miklósvárszék járásbíróság lett. Bardóc fiúszék viszont Udvarhely megyébe olvadt bele a Homorodi járás részeként. Következésképpen Háromszék megye, illetve Udvarhely megye határa ugyanaz a Bacon/Barót-pataka maradt, amely a székelyek megtelepedése korában a sepsi, illetve telegdi (udvarhelyi) székelyek között határt képezett, s a településrendszer kialakulása után elválasztotta Sepsiszéket és Telegdiszéket (amely Udvarhelyszék nevet kapott a 15. századtól), a későbbi századokban pedig Miklósvárszéket és Bardóc fiúszéket határolta. Ezzel azonban a székely autonómia utolsó maradványai is elenyésztek. Néhány következtetés A tanulmányunkban felvetett kérdésekre keresve a választ arra a következtetésre jutottunk, hogy Erdővidék kivételesen sajátos településrendszerének kialakulásában a fő tényező eredetileg a kis medence közepén átfolyó Bacon/Barót-pataka volt, amelyet gyepűként jelöltek meg a Sepsi, illetve Telegdi székely nemzetség között. Aztán a Sepsi székelyek területén alapított falvak az önigazgatás valamilyen kezdetleges formájából kiindulva szoros összefogással kivívták 1459-ben a területi autonómiát. Ezt a három erdélyi elismert rendi nemzet képviselőinek gyulafehérvári közgyűlése hagy99. Székely Nemzeti Múzeum. Kéziratok. 100. A nagybaconi Református Egyházközség levéltára. 1/8. 76-77. 101. Járássá alakult át s hozzá csatolták a feloszlatott Felső-Fehér megye közeli falvait; az ugyancsak Felső-Fehér megyei Felsőrákos Udvarhely megyéhez került. 64
