Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL falusbírót és esküdteket választottak.88 89 Az Erdélyi Fejedelemség idején foganatosított katonai és adóösszeírásokban következetesen elkülönítve találjuk meg Sepsibacon, illetve Telegdibacon vonatkozó adatait. A szóban forgó két falu nevének nyomon követése az összeírásokban azért fontos, mert nem mindig írták le pontosan, hogy melyik Baconról van szó, de az nem történt meg egyszer sem, hogy annak a széknek a nevét fel ne tüntették volna, amelyben az illető helység feküdt. Lássunk néhány példát. Az 1602. évi ún. Basta-féle összeírásban: Baczion [!] Sepsiszékben Telegdi Baczion Udvarbelyszékben. Az 1614-es Bethlen Gábor-féle összeírásban: Baczon Sepsy (széki) Erdővidéken Telegdy Bacon Udvarhelyszékben Az 1635. évi I. Rákóczi György-féle összeírásban: Baczon Sepsiszékben Telegdj Baczon UdvarhelyszékbenE} A fenti adatokból két következtetés vonható le. l.A jelzett katonai jellegű, vagy főként katonai célokat szolgáló összeírások mindig az anyaszéket tüntetik fel, sem Miklósvárszékről, sem Bardócszékről nem ejtenek szót. 2. Bacon mindig Sepsiszékben tűnik fel, tehát Sepsibaconról volt szó. Telegdibacont viszont általában következetesen nevén nevezték, azt sem feledték el feltüntetni, hogy Udvarhelyszékben fekszik. A Habsburg hatalom idején annyiban változott a helyzet, hogy a periratokban Sepsibacon a leggyakrabban Nagybacon néven jelenik meg, s olyan kifejezésekkel is találkozunk, hogy „Sepsi Nagybacon”, vagy „Miklósvárszéken Nagy Baconban lakó...”.90 A határőr katonai rendszer bevezetése után pontosan megjelölték a sepsibaconi, illetve telegdibaconi katonák székenkénti hovatartozását is.91 Ezt annál inkább hangsúlyoznom kell, mivel Bardócszéket katonailag Háromszékhez csatolták a határőrség felállításakor, de a két szék határát ekkor sem törölték el, és a két Bacon falu katonanépét is külön tartották nyilván.92 Ismeretes, hogy a falualapítók igyekeztek minél nagyobb területet a településhez csatolni s annak határát megjelölni. Ez a kérdés ismét visszautal a székely megtelepedés időszakára, esetünkben Baconok határainak kialakulásához. Telegdibacon és Sepsibacon között 1775-ben határper zajlott le, amellyel röviden foglalkoznunk kell, mert kérdésünkkel kapcsolatban fontos adatokat találunk. 88. 1635-ben a sepsiszéki Baczonban Baló Mátyás bírósága (ductor) alatt esküdt volt Simon Tamás, Hegyi Márton, Tokos, Baló Tamás, Hegyi András és Kónya Jakab. Telegdibaconban Kelemen János volt a bíró, az esküdtek pedig Keresztes György, Mihály Ferenc, Kompiár Mihály, Birtha [!] János, Boda Jakab és Keresztes Péter. SzO. ú.s. V. 14., 221. 89. SzO. ú.s. IV., illetve V., megfelelő oldalak. 90. Bardócszék levéltára a kolozsvári Állami Levéltárban. F.16. V/62. 91. Cserey 2008. 56. 92. Egyed 1977a. 67-82. 61
