Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL amely «tartományok» területén feküdtek. Utóbbiak neve Telegdi, illetve Sepsi «tartomány» volt.”10 11 Szerzőnk véleményének fontosságát abban látjuk, hogy ő nem a később alapított Miklósvárszékhez vagy Bardócszékhez való tartozásból indult ki, hanem a századokkal korábbi Telegdi, illetve Sepsi székely települési terület nevéből vezette le a két Bacon elnevezését. A következő olyan kutató, aki megpróbálta megfejteni Erdővidék települési rendjének történelmi kérdéseit, Orbán Balázs volt. Öt is meglepte az, hogy e kis tájban két önálló törvényhatóság létesült, ennek történetét részletesebben és alaposabban próbálta megfejteni, mint Fancsali Dániel. A két kis törvényhatóság születését azzal magyarázta, hogy „Törvényhatóságaink határainak megszabásában a honvédelem, részint szeszély és terjeszkedési vágy játszódván szerepet, a természeti határokra nem igen voltak tekintettelOrbán Balázs valószínűleg a medencét körülvevő hegyekre gondolt, amelyek jelentős közlekedési akadályokat képezhettek, különösen a téli időszakokban, ami indokolhatta volna, hogy Erdővidék egy külön törvényhatóságot alkosson. A vidék kettéosztottságának nyitját ő is kereste a szóban forgó két falu nevének helyhatározói előtagjában. Mivel a két falut elválasztó patak jobb oldalán fekvő települést Telegdibaconnak hívták, arra mutat, hogy az Telegdiszékhez tartozott, ahogyan korábban Udvarhelyszéket nevezték.12 Az nyilvánvaló, hogy Sepsibacon neve közvetlenül mutatja a területi hovatartozását is: „Nagybacon, e vidéknek legnevezetesebb és legsajátságosabb helysége, melyet a falu közepén lefolyó hasonnevű folyó két részre, Telegdi Baczonra és Sepsi Baczonra oszt, és ezen megoszlás nemcsak névleges, hanem nagyon is lényeges, mert a folyó jobb partján fekvő Telegdi Baczon politikailag Bardócszékhez tartozik, míg a balparti Sepsi Baczon Miklósvárszékhez van sorolva, és így azon falu melynek semmi más válvonala nincsen, mint a kis folyó, és midőn egyházmegyeileg egy községet képez, s mint ilyen a közös »Nagy-Baczon« nevet viseli, akkor politikailag elkülönített két törvényhatóság közt oszlik fel, s ugyanazon falu lakosa, mondva, hogy udvarhelyszéki, a másik mondva, hogy háromszéki, nem hazudott, hanem teljesen igazat mondott,”13 A fent mondottakból csak azt kell kiigazítanunk, hogy a két Bacon egy falut képezett volna, mert igenis, két falu volt, amit a továbbiakban bizonyítani fogunk. De azzal, hogy a saját korában is fennálló helyzetet a nagy székely történetkutató a valóságnak megfelelően leírta, s hogy Telegdibacon nevét összekapcsolta a régi Telegdiszékkel14, jelentős lépéssel vitte előre a kutatást a kérdés megfejtésének irányába. De addig meg kell vizsgálnunk Nagy Gézának, a Székely Nemzeti Múzeum kiváló őrének véleményét s megállapításait. Elsősorban azért, mert ő visszatekintett a székelyek letelepedésének időszakához, tehát a székek közigazgatási előzményeit megelőző időkig. Szerinte a székek „legelső csíráját” a nemek vagy még inkább a törzsek különállásában kereshetjük, mert a „sepsi, kézdi, telegdi és csíki székelyeket már a székek szervezése előtt megkülönböztették az okmányok.”15 Korántsem kizárólag földrajzi megkülönböztetésről van szó, amit Nagy Géza közvetve azzal bizonyít, hogy Sepsi, Kézdi és Orbai székek földrajzi tekintetben egységet képeznek, mégis csak a 17. században egyesültek, ellenben 10. F[ancsali] D[ániel] 1838. 11. Orbán 1868. I. 218. 12. Nagy 1891. 254-255. 13. Orbán 1868.1. 218. 14. Uo. 15. Nagy 1891. 254-255.; Szádeczky 1927. 26. 45
