Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
Egyed Ákos ERDŐVIDÉK SAJÁTSÁGOS ÖNIGAZGATÁSI TELEPÜLÉSRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A SZÉKELYEK MEGTELEPEDÉSÉTŐL 1876-1878-IG Tanulmányunk azt a kérdést tárgyalja, hogy miként jött létre Erdővidék páratlanul sajátos települési rendszere, és miért oszlott meg ez a földrajzilag egységes kistáj már a 13. században a Sepsi székelyek, illetve Telegdi székelyek települési területe, földje1, a későbbi Sepsiszék, illetve Udvarhelyszék között, s miért alakult a 15. majd a 17. században a mindössze 19 falut számláló kis medencében két különálló közigazgatási egység: Miklósvárszék s Bardóc fiúszék. De ezzel a sajátosságok még nem merültek ki, hiszen máig megválaszolatlan a négy Bacon nevű falu (Sepsibacon, Telegdibacon, Nagybacon és Kisbacon), valamint három Ajta (Nagyajta, Középajta és Szárazajta) alapítása Erdővidéken. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a kérdések nem oldhatók meg, s még csak nem is tárgyalhatok kellő részletességgel egy tanulmány keretében; ezért itt a problémák pontosítása mellett arra vállalkozhatunk, hogy legalább részleges választ adjunk az előbb említett kérdésekre, illetve hipotéziseket állítsunk fel másokkal kapcsolatban. Azt azonban szeretnénk előre bocsátani, hogy tanulmányunk tárgya meghaladja a helytörténeti jelentőséget, mert Erdővidék települési rendszere olyan érdekes történeti képződmény volt, amely szoros kapcsolatot mutat a székelyek megtelepedésének általánosabb kérdéseivel, és nagyszerű példája a kistérségi székely autonómiáknak. Tanulmányom a székelyek megtelepedésétől az 1876-1877. évi általános közigazgatási rendezésig, illetve Sepsi- és Telegdibacon 1878. évi egyesüléséig követi a főbb településtörténeti eseményeket. Röviden a kutatástörténetről Erdővidéknek már a földrajzi helyzete is figyelmet érdemel: mind keleten, mind nyugaton az Olt folyó határolja, s körös-körül kiterjedt hegyek övezik, északon a Rika és a Hargita, délen a Baróti-hegység. A medence közepén kelet-nyugati irányban átfolyik a hatodi Murgó hegy lábánál eredő Bacon-patak, s ennek folytatása a Barót-patak, amely Köpecnél az Oltba ömlik. A medence nagyjából egyenlő távolságra fekszik Sepsiszentgyörgytől, illetve Székely udvarhelytől. (1. kép) E vidék múltja már korán felhívta magára a történetkutatók érdeklődését, mert itt tűntek fel írásban az első székelyföldi falvak: Miklósvár (indagines Nicolai) 1211-ben1 2, Bárót (Borait) pedig 1224-ben.3 A vidék zártsága hozzájárult ahhoz, hogy a székelyek életmódjának számos jellegzetessége fennmaradjon, ami a 18. századtól már kutatás tárgya 1. Telegd volt a neve a 13. században a későbbi Udvarhelyszéknek. 2. Közismert, hogy II. András király adománylevele, amelyet a Német Lovagrend számára adott 1211-ben, megjelölte a rend területének északi határait, mely érinti Erdővidéket is. EO. I. 134. 38. sz. regeszta. 3. EO. I. 134., 38. sz. regeszta; 157., 123. sz. regeszta; 162., 132. sz. regeszta. 43
