Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Pozsony Ferenc: Néprajzi kutatások Orbaiszéken
Pozsony Ferenc NÉPRAJZI KUTATÁSOK ORBAISZÉKEN életmódban megnyilvánuló változásokkal66 valamint a magyar ajkú cigányok tánchagyományainak utóéletével.6 Az 1989-es romániai rendszerváltozás utáni évtizedekben a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban több Kolozsvárt néprajz szakot végzett, Magyarországon doktorált fiatal kutató kezdhette meg rendszeres kutatómunkáját. Szőcsné Gazda Enikő elsősorban egyházi archívumokban végzett kutatásai révén elemezte azt, hogy az egyház milyen szerepet játszott az elmúlt századokban az erkölcsi értékrend formálásában, a deviáns személyek büntetésében és integrációjában.68 Továbbá nagyon alapos levéltári- és terepkutatások révén tárta fel a vidék fazekas központjainak működését és termékeit, a nyitott, kandallós tüzelők csempeanyagát.69 Szintén levéltári-, múzeumi- és terepkutatásokra alapozta a háromszéki, orbaiszéki életmód, lakáskultúra folyamatos változásával, polgárosodásával kapcsolatos, nagyon módszeres és rendszeres stúdiumait, melyek ugyanakkor újabb írott forráscsoport, elsősorban a hozománylevelek korszerű értelmezését valósították meg.70 Kinda István előbb a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, majd a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-néprajzosa lett. Moldvai csángó falvakban végzett kutatásai után Orbaiszéken elsősorban azt vizsgálta meg, hogy az 1989-es rendszerváltozás után hogyan alakult a vidék gazdaságszerkezete, a falusi emberek életmódja, a helyi természetes erőforrásokra támaszkodó hagyományos kézművesség, s a modernizációnak milyen esélyei vannak e térségben.71 Ugyanakkor rendszeres terepkutatásokat végzett a székely közösségek szomszédságában lévő magyar ajkú cigánytelepeken is, ahol elsősorban a cigány közösségek hagyományos foglalkozásait (pl. téglavetést), lakáskultúráját és vallási integrációját vizsgálta meg. Kitartó és elméletileg nagyon jól megalapozott stúdiumainak eredményeképpen számos sikeres kiállítás, konferencia és publikáció született meg.72 Jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt évben szakszerű katalógus jelenhetett meg a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban őrzött kandallócsempékről.73 Összegezésképpen megállapítható, hogy jelentősebb városi központok, valamint helyi oktatási, tudományos és múzeumi műhelyek hiányában ebben a térségben is elsősorban a biztos intézményes háttérrel rendelkező, „kiszálló” jellegű terep- és levéltári kutatások eredményeztek figyelemre méltóbb tudományos eredményeket. Már a 19. századvégétől számos néprajzos, történész, művészettörténész, nyelvjáráskutató látogatta meg a térség falvait. Ezeknek a rövidebb egyéni kutatóutaknak az eredményei azóta számos tanulmányban és kötetben nyomdafestéket láttak. Mivel a térség közösségeiben viszonylag korán kibontakozott a polgárosodás, és nem színeződött ki népi kultúrája a 66. Aranyos 2011.; Törő 2011. 67. Korzenszky 2011. 68. Szőcsné Gazda 2000.; Szőcsné Gazda 2001a.; Szőcsné Gazda 2001b. 69. Szőcsné Gazda 1997-1998.; Szőcsné Gazda 2002.; Szőcsné Gazda 2003.; Szőcsné Gazda 2010b.; Szőcsné Gazda 2010c.; Szőcsné Gazda 2010d. 70. Szőcsné Gazda 2008.; Szőcsné Gazda 2009.; Szőcsné Gazda 201 la.; Szőcsné Gazda 201 lb. 71. Kinda 2006a.; Kinda 2006b.; Kinda 2007a.; Kinda 2007d.; Kinda 2011. 72. Kinda 2007c.; Kinda 2009.; Kinda 2010.; Kinda 2011. 253-286. 73. Pozsony-Kinda2011. 262
