Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Pozsony Ferenc: Néprajzi kutatások Orbaiszéken
Pozsony Ferenc NÉPRAJZI KUTATÁSOK ORBAISZÉKEN népi díszítőművészet, de a vidék textil- és szőtteskultúrája számos archaikumot is megőrzött, miközben folyamatosan adaptálta a kívülről érkező legújabb hatásokat.34 35 Seres András, a megyei népi alkotások házának munkatársaként gyűjtött népmeséket az orbaiteleki Józsa Zsigmondtól.33 Az utóbbi évtizedekben fellendült a vidék szokásvilágának gyűjtése, dokumentálása és feldolgozása is. Habár Orbaiszék protestáns lakosságának kultúrája viszonylag hamar polgárosult, a vidám farsangi időszakhoz, különböző archaikus agrárrítusokhoz, munkavégzéshez, húsvéthoz és pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok, szöveges folklór számos eleme (pl. húsvéti rigmusok, kántálók, újévköszöntők stb.) fennmaradt egészen a 20. század végéig.36 Az 1989-es rendszerváltozást követő két évtizedben Orbaiszék társadalmának, kultúrájának, etnikumközi viszonyainak vizsgálatával elsősorban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, valamint annak háttérintézménye, a Kriza János Néprajzi Társaság foglalkozott.37 A néprajzi és az antropológiai módszerekkel folytatott terepkutatásokból az utóbbi két évtized során számtalan kiállítás, államvizsga-dolgozat és publikáció született meg.38 A tanszék háttérintézménye, a Kriza János Néprajzi Társaság ezekből a csoportos és egyéni vizsgálódásokból különböző tematikus kiállításokat és konferenciákat szervezett. A kolozsvári néprajzi műhely már a legújabb etnológiai és antropológiai módszerek alkalmazásával foglalkozott a térség etnikumközi kapcsolataival39, az etnikai és a nemzeti identitás reprezentációjával40, illetve az etnikailag vegyes házasságok41 kérdésével. Ugyanakkor rendszeres levéltári kutatásokat is végeztek a felekezeti, a lokális és az etnikai endogámia/exogámia alakulásával kapcsolatban.42 Az utóbbi két évtizedben végzett terepkutatások eredményei azt tárták fel, hogy a cigány közösségek egyre jelentősebb szerepet játszanak a vidék társadalmi és gazdasági életében. Miközben polgárosodásuk ebben a térségben is gyors léptekkel bontakozott ki, már nemcsak a történelmi magyar egyházakba, hanem a különböző neoprotestáns közösségekbe is betagolódnak, s ezt az integrációs folyamatot a legtöbb kutató sajátos adaptációs stratégiakéntértelmezte. Az így kialakított új kapcsolathálójukat, valamint hatékonyabb kommunikációs rendszerüket sokan sikeresen kamatoztatták a gazdasági életben is. A polgárosultabb cigány családok az utóbbi évtizedekben gyermekeiket tudatosan tovább tanítatják, előkészítve sikeres modernizációjukat is. Az ilyen családokban napjainkban megfigyelhető a házasságkötés idejének elnapolása, valamint a singli jelenség is.43 A kolozsvári néprajzi műhely számos erdélyi, bukaresti román és magyarországi kutatót is bevont itteni terepkutatásaiba. Ugyanakkor 2003-tól Zabolán egy olyan néprajzi múzeum alapítását is kezdeményezte, mely hosszú távon biztosíthatja a térség tárgyi, valamint 34. Gazda K. 1998.; Gazdáné O. 1970.; Gazdáné O. 1987.; Molnár 1969. 35. Seres 1982. 36. Kakas 2010.; Pozsony 1992.; Pozsony 1994.; Pozsony 2000b.; Pozsony 2009. 37. Pozsony-Anghel 1999. 38. Gazda A. 2003.; Lőrinczi 2007.; Mirk 2007. 39. Palade 2007.; Szabó Á. 2003. 40. Kinda 2007b.; Pozsony 2009. 41. Mirk 2007. 42. Pozsony 2003.; Pozsony 2007. 43. Harbula 1999.; Harbula 2000.; Kinda 2007c.; Kinda 2009.; Kinda 2010.; Kinda 2011. 253-286.; Kotics 1998.; Kotics 1999.; Pozsony 1997.; Pozsony 2007. 260
