Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Adrienn: A brugenlandi székelyek nyomában - Az őrségi székelyek táji lenyomatainak vizsgálata
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL A települések vizsgálata lakosaik etnikai kovatartozása alapján Ebben az alfejezetben a fentebb említett tanulmányban meghatározott módszertan alapján kerül sor a vizsgált településeken a különböző népcsoportokra jellemző tájformáló erő azonosítására. Külterületen az Őrvidéken élő népcsoportok sokszínűségét a dűlőnevek jelzik a legbeszédesebben, noha a magyar és a székely eredet nehezen különíthető el. Alsóőr ebben a tekintetben is kiemelkedő, dűlőnevei közül az Által úti (rövidebb úti), Bakos (gyalogszánkó), Bálint avasa (régi, már kopárosodó erdő), Benkök óvasa, Gyáki óvasa, Cserespart, Egresd és Bodonoskút (abroncsos faedény), Hágón (hágó) begy, Kárász (vézna), Képi (képviselő) szöllök, Komocsi (dús növényzetű), Szálas, Széki nyires, Tilalmas elnevezések székely eredetre vezethetőek vissza8. Ezek mellett egy-egy dűlőnévben tetten érhető a szomszédos német és horvát falvakkal való kapcsolat, ezekre példa a Werda hegy, mely a német Ki van ott? kérdésből vezethető le, és minden valószínűség szerint őrhelyként funkcionált, valamint a horvát eredetű Barnya oldal, ami a barna szín egyik déli tájszava.9 Érdekesség, hogy az elszigetelt földrajzi helyzetben lévő Örisziget dűlőnevei között egyetlen kifejezetten székely eredetű elnevezést sem tudtam azonosítani. Vasvörösvár és Németciklény dűlőneveinek listája mindeddig sajnos nem állt rendelkezésemre. A településszerkezet a legkevesebbet Alsóőrön változott. Ezt a települést Vasvörösvárral összenőtt egyutcás aprófaluként ábrázolták az első katonai felmérésen is, és a szerkezete azóta sem ment át jelentős változáson. Noha a falu északi szélén a legújabb parcellázások három utcát is nyitottak, ezek az utcák igen rövidek, és nem oldják észrevehetően az erőteljes vonalas szerkezetet. Az új építkezések Németciklény településszerkezetét jobban befolyásolták, mivel törpefaluról van szó. Ugyan abszolút értékben kevesebb új ház épült, a két új utca, ami emiatt nyílt, egy új településközpontot hozott létre. A falu eredetileg a Zickenbach jobb partjára települt, de az új parcellázások a patak bal partján történtek, és egy híddal teremtenek kapcsolatot a régi településrésszel. Örisziget településszerkezete annak ellenére sem változott sokat, hogy a természeti adottságai a letelepedés óta a mocsarak lecsapolása és a patakok szabályozása folytán jelentősen megváltoztak. Mindössze egy utca épült ki a völgyet átszelő főút felé, a falu új épületei döntően itt helyezkednek el. Vasvörösvár szerkezete igen sokat változott. Az egykor egy utcás falu több központú mezővárossá vált. Mind a kastély körül bővülő ófalu, mind az attól távolabb eső új településrészek alapvetően halmazos szerkezetűek, hiszen a domboldalra felfutó utcáknak alkalmazkodniuk kell a domborzati adottságokhoz. Míg a településszerkezet szintjén a vizsgált falvakban kevéssé figyelhető meg az etnikai hatás, a telekbeépítések esetén már ebben a tekintetben is szignifikánsak az eltérések. Ezt mutatja be az Alsóőr és Németciklény főutcáinak egy-egy részletét szemléltető 5.a-b. kép. Jól látható, hogy Alsóőrön a lakók hosszú parcellákat alakítottak ki, hiszen az egymást követő generációk egy telken laktak, így a lakóházakat az utcára merőlegesen, egymás mögé építették. A gazdasági épületeket is többféleképp helyezték el, vagy a házak mögött vagy azzal párhuzamosan a telek hosszanti tengelye mentén, vagy változatos mélységben L alakban fordult be az udvar végében. Ez a rendszer igen változatos elrendezéseket eredményezett, ami jelentős hatást gyakorolt a településképre. A telkeknek sem az első, sem a 8. Szinnyei 2003. 9. Éger - Szesztay 2008. 245
