Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Visy Zsolt: Régi sándok a székely hagyományban
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL A sáncnevek több csoportra oszthatók. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek csupán arra utalnak, hogy a kései utódok felismerték és azonosították az egykori védművet, netán az arra alkalmas helyet. Ebbe a csoportba sorolhatók a sánc-, őr-, les-, vár- és ezekkel rokon előtagú nevek, a másikba azok, amelyek egy olyan történeti népre utalnak, amelyikkel a névadó nép kapcsolatba került. Ilyenek a tatár-, kun-, besenyő-, török- és néhány további, hasonló kezdetű helynevek. Az első csoport nagyjából egységesen oszlik meg a Kárpátmedencében, a második eloszlásában azonban különbség figyelhető meg a gyakoriságban aszerint, hogy melyik nép hol hagyott maga után maradandóbb nyomot az emlékezetben. Az emlékezetben, hiszen az ilyen helynevek nem feltétlenül állnak eredetkapcsolatban egyik vagy másik néppel, hanem csupán nevet adnak egy bármilyen korból származó sáncnak, erődítésnek. Itt azonban csak a harmadik csoporttal foglalkozom, azokkal a helynevekkel, amelyek legendás, mesebeli vagy éppen földöntúli eredetre utalnak. Orbán 1868 MRT, egyéb régészeti mű Helységnévtár 1944 Sánc Kakasborozda Rika Alsórákos Zetelaka Ördögborozda Oláhfalun túl Ördög-árka Biharugra Dévaványa Ecsegfalva Körösladány Körösnagyharsány Szeghalom Csörsz-árok Dunakeszi Főt Vác Ördögvettetés29 Ördögútja Zetelaka Tündérek/ Szépasszonyok útja Bözöd Kőrispatak Firtos Gagy Óriások árka Bekecs Óriások kútja Eresztevény — Erezthwen (1576) 29. Az Ördögvettetésnek nevezett utat Wosinsky Mór írta le első ízben. Az út a Szekszárd északi részén lévő temetőnél ágazik ki a limes-útból, és ettől kezdve enyhe ívben halad előbb délkeleti, majd mindinkább keleti irányban a képen ugyancsak látható őcsényi tábor felé - Wosinsky 1896. 686-687.; Visy 2000. 94., 159. ábra. 223
