Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Szőke Balázs: A Wechselberger-Harpeger motívum Délkelet-Erdély késő tógikus építészetében
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL télyboltozat szintén téglabordás, formailag párosbordás keresztháló, amely szintén a korszak elterjedt szerkezete {16. kép). Nétuson eredetileg korábbi kőbordás keresztboltozattal épült poligonális záródású szentély volt, amelyet később toronnyá építettek ki a hajótól leválasztva a szentély nyugati részének elfalazásával. A toronyépítés talán évtizedekkel későbbi, mint a hajó késő gótikus átépítése, és a boltozat elkészülte, így a torony felépítése előtt a templom belső tere a többi példához hasonló lehetett.30 Jelenleg az épületnek nincs szentélye, annak maradék tere a későbbi torony alsó szintjét alkotja. Eltérő a farcádi templom, amelynek szentélyboltozata áll épségben.31 32 Itt két boltszakasz mélységben építették fel a boltozatot. A poligonális záródású szentélyben azonban nem használták fel a boltozat sémájában rejlő lehetőséget és nem fordították át a boltozat mustráját a poligonális záródás felé, hanem más hálóboltozat típusokhoz hasonlóan a két boltszakasz a teljes hosszt kitölti a poligon kezdetéig, és egy eltérő rendszerű lezárással fedték a nyolcszög három oldalával záródó keleti részt. Farcádon a hajó is boltozott volt a maradványok alapján (13. kép). A templom felépítése a homoródszentmártonihoz hasonló annyiban, hogy a hajó és szentély is azonos szélességű. Sok estben előfordul, sőt általánosan jellemző, hogy több különböző típusú boltozattal fednek egy-egy templomot, ezeknél azonban többnyire különböző méretű és karakterű terek egymás mellé sorolása miatt van erre szükség. Általánosan jellemző, hogy a szentélyboltozat egyszerűbb mint az általában szélesebb hajó boltozata. Farcádon talán a hajóboltozatnál is a szentélyben felépült rendszert feltételezhetjük. Négy boltvállal épített, szintén kétszakaszos poligonális lezárású boltozat épült a szentgericei templom szentélyben. Ennek ma csak a süvegfelülete áll, a bordavázát már leverték. A boltvállindítás alapján bizonyos, hogy vagy hatágú csillagrajzolatra szerkesztett hálóboltoztat, vagy Wechselberger motívum alapján épített hálóboltozat volt ez a szerkezet, ezért feltételesen ehhez a körhöz sorolom. Néhány építéstechnikai megfigyelés A téglabordás hálóboltozatoknál általánosan megfigyelhető, hogy a boltozatok vázában nincsenek csomópontok, hanem a megfaragott bordatövek vannak habarcsos kötésben ugyanúgy, mint az egymáshoz csatlakozó bordák. A süvegfelületek vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a süvegfelületek a bordaváznak megfelelő hullámzó, tört geometriai formát mutatnak, amely nem illeszkedik semmilyen hengerfelületre, ellenben követi a kiszerkeszthető bordaváz sajátosságait. Levert bordavázú példáknál is jól látható a bordaváz geometriája súrlófényben {17. kép)?1 Ez csak úgy lehetséges, hogy a boltozat süvegfelületeit a bordavázra falazva építették fel.33 A bordacsomópontok hiánya miatt azonban ezek a téglabordás szerkezetet sérülékenyebbek, mint a kőből faragott csomóponttal épített boltozatok. Kőbordás boltozatoknál a bordavázat mindig előbb építik fel a boltozatot hordó fa állványzatra, mint a süvegfelületek falazatait. Első kísérletként egy 4x4 méteres négyzetes alaprajzú keresztboltozat 1:10 arányú modelljét építettem fel anyaghű téglabordás szerkezettel {18-19 kép). Külön oldalsó megtámasztás vályús állványzat nélkül a bordaváz igen bizonytalanná vált 30. Fabini 2002. 508-511. 31. Dávid 1981. 108-116. 32. Például Tábláson és Rozsondán, valamint a szászkézdi evangélikus templom szentélyében. 33. Grassnick 1963. 207
