Căbuz Andrea (szerk.): Pulzus III. Székelyudvarhely Művésztelep 2014. július 14 - 24. (Székelyudvarhely, 2014)
ULZUS III. Három évvel ezelőtt útjára ináított PULZUS - SZÉKELYUDVARHELYI MŰVÉSZTELEP rendeltetése íhetőségek, értékek, támpontok keresése, melyek segítségével a város, a régió megpróbál felzárkózni a emzetközi kortárs képzőművészeti életbe a helyi értékek és sajátosságok mentén. Ezen harmadik „Pulzus” setén is kíváncsian vesszük számba a művésztelep alkotásait. Bukta Imre, a magyar képzőművészet egyik élő klasszikusa, egyedi - „mezőgazdasági művészetnek" is evezhető - alkotásainak témáját zömmel a mezőgazdaságból, a falusi, paraszti élethelyzetekből meríti, lűveinek lágy iróniája, és kedvesen groteszk hangulata az archaikus és a modern kultúrák találkozásakor :ülető abszurditásokra, anakronizmusokra utal. Gergely Zoltán Erdély elismert fiatal köztéri szobrásza. Szatmárnémeti, gyulafehérvári vagy sztánai obrai mind ezt támasztják alá. A pálinkával félig telt üveg belső fala mentén gyöngyöző buborékok ihlette ibori alkotásának minimalizmusra utaló jegyei a folyadékban rejlő felületi feszültség, és a gravitáció által >glyul ejtett levegő mementójaként is értelmezhető. A Magyarországon élő, marosvásárhelyi Herman Levente az Élesdi Művésztelep alapító tagja, gyakran sorozatokban gondolt, valóságosnak tűnő képi világot elénk táró, több szempontú, több emszögből láttatott festészete gyakran a mindennapi logika elvárásainak ellentmondó elemekre, otívumokra „épít". A táborban készült képeinek üzenete is a festés fizikai folyamata során keletkeznek és /érik el végső formájukat. Hosszú Zoltán szobrász-tanár, Sepsiszentgyörgy művészetbarát légkörének és az ottani bíztatásának jszönhetően, nem hagyott fel teljesen a szobrászattal. Korábbi, a geometriai-absztraktra jellemző élek és ;ok stílusát a lágy organikus formák váltották fel. A Spanyár-udvarban készült, kellemesen izgalmas, nemes ruális és esztétikai tartalmú diófa szobra is ennek bizonyítéka. Kolumbán-Antal Ilonka székelyudvarhelyi festőnk, hosszú szünet után keményebb, agresszívebb nvilággal jelentkezik. Az előképek szintézise és újraértelmezése során, jó érzékkel megkomponált, sajátos angulatú festményeket készít. A csíki medence Olt völgyének vadregényes jellege és zordsága jrázslatosan izgalmas és szép tájjá idomul keze nyomán. Temesvári tanulmányait a Bukaresti Képzőművészeti Főiskolán folytató, zetelaki Kolumbán-Antal >zsef, kezdeti nonfiguratív, fémeket bűvölő, tárgyközpontú kifejezésmódját most figurativ ábrázolás váltja I, amelyhez poliészter gittet, vagy hozzá hasonló új anyagokat használ. A III. Pulzus tábori „lépő figurája" jyfajta assemblage-ként tagozódik be jelenlegi művészetébe. A székelyudvarhelyi Lakatos Gabriella, nagyméretű grafikai nyomatait laza pop-artos hangulat járja . Az agresszív reklám sablonfigurái egyértelműen figyelemfelkeltőek. A párba, egymásra merőlegesen lelyezett lapok, egymás tükörképeiként nyomatékosítják az egészséges életmód szükségességét. Lakatos jnkája akár a „vásárolj többet, fogyassz többet...!” jelszavú fogyasztói társadalom ellenreklámjaként is elmezhető. A Csíkszeredái Léstyán Csaba grafikusnak könyvekhez köthető grafikái, illusztrációi az irodalmi művek ingulatára ráérző ritka képesség bizonyítékai. Keze alatt a hangulat mindenki számára érthető képpé, vánnyá lényegül át. Festményeinek hangulatán, textúráin, árnyalatain átsejlik grafikusi énje. Tanulmányait 2010-ben befejező, Európa számos országában kiállító belgrádi Masa Paunovic szobrai aszország, Dánia, Németország, Ausztria és Szolvénia parkjaiban, közterein, tengerparti sétányain lelhetők . Formavilágukra a különböző anyagokban rejlő lehetőségek maximális kihasználása jellemző. Diófából szült alkotásával az emberi kapcsolatok és kötelékek fontosságára, megóvására és állandó életben tására utal. A székelyudvarhelyi Berze Imre egy következetesen és kitartóan felépített sajátos világot teremtett, kezdeti archaikus felületeit, egy modernebb, harmad, vagy negyedfokú egyenletekkel generálható
