Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui (Székelyudvarhely, 2012)

Felírása:

AZ ÚRISTEN SEGEDELMÉBŐL ÉPÍTETTE ÉSZT A KAPUT: ANDRÁS JÓZSEF:

ÉS NEJE: LÁSZLÓ MÁRTA 1886 ba NOVEMBER 15

Eredeti helye:

Tibód, 13. sz. alatti porta. András Simon tulajdona volt, a kapuállító gazda dédunokája adta el. 1996. aug. 13-án állították fel a Szejkén. Ekkor 110 éves volt a kapu. A vásár három lelkes környékbeli személy támogatásával valósulhatott meg: ifj. Major Sándor, Forró Miklós, Tamás István (kőfaragó) fizették ki a kedvezményes árat. Az ásási munkálatokat a Tompa László Általános Iskola nyolcadikos diákjai végezték - nyilatkozta Vofkori György ny. tanár, az Udvarhelyi Híradó munkatársának 1996. augusztus 20-án.

Készítette:

Kovács Benedek (Lásd az első kapunál!)

A kapu bemutatása:

A kilencedik kapuhoz viszonyítva sokkal fiatalabb, hiszen annak készítése óta, 1835-től, 51 év telt el. A fejlődés, a változás szembetűnő. Ez a tibódi kapu magán viseli a napjainkban ismert, Udvarhely vidéki székelykapu állandósult stílusjegyeit. A19. sz. utolsó évtizedeire ez a díszítési mód vált gyakorlattá, a díszítő motívumok megkapták állandó helyüket. Kovács Benedek és I.Dávid Mózes kapufaragók keze nyomán alakult ki ez a változat, és a század fordulón érte el fejlődése csúcsát. Kós Károly szerint „ a feudális kori osztálytagozódás emlékei a nemesi családok kőből épült házai, a módosabb katonacsaládok galambdúcos, és a szegényebb közszékelyek, valamint a betelepített jobbágy családok gyalogkapui. ” A galambdúcos székelykapu tehát évszázadokon át státusszimbólum volt a székely falvakban.

Ha e kapu építtetőj e után kutatunk, bizonyságot szerezhetünk erről.

A tibódi András család ősei szabad székelyek voltak. András József (sz. 1841), tibódi gazda és László Márta házasságából hat fiúgyermek született. József fiúk római katolikus pap volt Etéden. István nevű unokájuk szintén pap, esperes volt Csíkszenttamáson. A család faluban maradott férfi tagjai egyházi és világi tisztségeket töltöttek be. András József falubíró volt 1870 -1880 között, a helyi dokumentumok bizonyítják, hogy a közteher - viselésből is derekasan kivette részét. Az ilyen családok portáit, a hagyomány szerint, csakis a kékre meszelt gerendás faház és a mellette álló székelykapu jellemezte.

A kapu tükrében központi helyen a magyar koronás címer látható. Bizonyára a gazda kérésére került ide. Ennek üzenete volt / van a világ számára: a Székelyföld lakói a magyar nemzethez tartozónak vallják magukat.

TIZEDIK KAPU

32