Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui (Székelyudvarhely, 2012)
NEGYEDIK KAPU „A zábékra díszül alkalmazott plasztikus oszlopok itt-ott, különösen a csiga, voluta használata renaissance eredetre, vagy legalább ily dísznek valamely épületről való ellesésére vallanak. Valamennyinek határozottan kifejezett lába van, a kő- és faoszlopok szokott formáival és volutákkal, e formákon gyakran inda és a láb fölött a karcsú oszlop törzs csatornás bevésésekkel, levelekkel. Az oszlopfő maga a kiszélesedett oszloptörzs, vésett dísszel, vagy a lábhoz hasonló tagokból áll, a befejezés volutás, melyre a palmetta következik és ez már magán a kapun van, s egészen lapos. Ilyen oszlopdísz van egy farcádi galambbúgos kapun, úgyszintén Kovács István és Gergely János, fenyédi székelyek kapuján.” Malonyai Dezső Felírása: AZ ÚRISTEN SEGEDELMÉBŐL ÉPÍTETTE IFJABB GERGELY JÁNOS FELESÉGIVEL LÁSZLÓ ZSUZSANNÁVAL ANNO 1818 A felírás eredeti helye nem egyértelmű, amennyiben Szinte Gábor néprajzos (1909) a kapuról készített rajzon, a szemöldökgerendán rögzítette, egy 1917-ben készült rajzon viszont, a kiskapu feletti gerendán olvashatjuk, ma is itt látható, bár alig olvasható. Időközben cserélhették a szemöldök gerendát, s az írást átmentették a kis kapu fölé, valószínűbb az, hogy Szinte Gábor hibázott. Eredeti helye: Fenyéd, 116. sz. alatti porta Készítette: Sándor Ferenc, Mihály György és Kaditsfalvi Kováts Péter. Kezdetben együtt dolgoztak, ez közös munkájuk. Később, 1839-től több mint 60 éven át Kováts Péter egyedül dolgozott. Csergő Bálint felmérése szerint 1970-ben még 27 faragott nagykapuja állt, 14 Udvarhely vidéki faluban. „Olyan székelykapu típust alkotott meg, amely kiállta az idők próbáját, olyan iskolát teremtett, melyet a későbbi népi faragók mind kijártak, és ma is ki kell járnia annak, aki székelykaput akar faragni. Munkái szempontként álltak Udvarhely vidékén az utána következő népi faragóknak” - írja Csergő Bálint. A kapu bemutatása: A kapusorban ez a legöregebb kapu. Faszegekkel van összeállítva. A tetőzet hátulsó felén nincsenek galambdúc lyukak, mint más kapukon, csak egy van középen. Díszoszlopos kapu. Á 19. sz. első évtizedeiből fennmaradt kapuk bizonyítják, hogy az ekkor készült nagykapuk többnyire oszlopdíszesek voltak. Az oszlopot virágos mintával díszítették, föléje palmetta kerül. Az oszlopok melletti térséget nem mintázták. Ez az ősibb kapu, ebből fejlődött ki, az oszlop elhagyásával, az Udvarhely vidéki virágos kapu. A tükör díszítése egyszerű. A lábazat alsó mintáit, csak a korabeli rajz szemlélteti, a kapunak ez a része elpusztult az átépítések során. Szinte Gábor és Malonyai Dezső kapuleírásai segítenek, hogy 100 évvel korábbi állapotában képzeljük magunk elé az előttünk álló kaput, amikor is eredeti volt a könyökkötése, épek voltak a díszoszlopok. (Megjegyzés: Voluta = az építészetben: az ion oszlopfő csiga alakú kiképzése.) 18
