Szőcs Levente (szerk.): Anna. Asszonysors a XX. században (Székelyudvarhely, 2015)

Mire minden kialakult, kitört a világháború, s egy nap megérkeztek a katonák. Az uraságot úgy elvitték, hogy soha többet nem láttam őköt, a házat kifosztották a helybéliek, s ami maradt, elvitték később az oroszok.

Azt hírelték, hogy új világ épül, a nép kezében a jövő. E tiszta igaz vót, me - hogy szavam ne felejtsem - tudtam írni-olvasni, s munkát kaptam a szervezőbizottságnál, s a főtéri Salamon-féle házban nekifogtunk a feladatoknak... Uram, bocsásd meg bűneinket!

I Végre eljött az idő, hogy mü diktáltunk, a nép. A dölyfös nagygazdák ideje lejárt, a kizsákmányolást meg kellett állítani. Reggeltől estig listákot írtam, táblázatokot másoltam; most láttam, hogy a kapzsi kulákok mi fődet elvettek vót a szegén néptől. Osztán a reakciós papoktól egy írógép is került, s azon elég jól gépeltem, nagy hasznomot vette a bizottság.

23