Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)
Termelési folyamat
tek ki, hiszen az igények és a nyersanyag létének függvényében újabb helyszíneken hoztak létre munkapontokat. Mindenikük igyekezett kiterjedt kapcsolathálót kiépíteni, ugyanis ennek függvényében juthattak újabb rendelésekhez. A munkafolyamat szinte teljesen egyforma volt minden műhely esetében. A leglátványosabb különbséget az eltérő formák képezték, s nem utolsó sorban az egyes cserepek felületén megjelenített díszítések. A továbbiakban, az előállítás részletes ismertetését egy Csehétfalván üzemeltetett kisipari egység leírása által végezzük. ★ Csehétfalva lakóinak életvitele nem különbözött a kistérség többi falvaiban gyakorolt életmódtól.43 Itt is a földművelés és az állattenyésztés jelentette az elsődleges megélhetési forrást, a mezőgazdasági munkának presztízsértéke volt, s ha valaki nem művelte meg kellőképpen földjét, a közösség elítélő megjegyzésével kellett szembesülnie. A többi falutól való esetleges különbözősége csupán a jó minőségű, cserépkészítésre alkalmas agyagrétegben lelhető meg. A falu egyetlen gazdája sem lépett ki az agrárszektorból, s még akkor sem szakosodtak cserépkészítésre, amikor a betelepedett családok munkássága bizonyítékként szolgált a kézművesség nyereséges voltára. Az első cserépkészítőműhely létesítésének időpontjára vonatkozólag nem rendelkezünk adatokkal, az viszont nyomatékosan állítható, hogy már a XVIII—XIX. századok fordulóján ugyanazon a helyszínen gyártottak cserepet. A faluban az 1950-es évek végéig működött a cserépgyár, a helyet, ahol a tevékenység zajlott, ma is Cserépcsűrnek nevezik. Az utolsó kézműves mester nevét még őrzi az emlékezet. Kusztos Ferenc csehétfalvi megtelepedését a jó minőségű agyagréteg bőségessége ösztönözte.44 A XVIII, századtól napjainkig terjedő, a falu telkeit összesítő okiratok bizonysága szerint Kusztos nevű gazda nem birtokolt földterületet a településen, mi több a faluban eltemetettek névsora sem tartalmazza ezt a nevet. Házasság sem köttetett valamely családtag és a falu lakói között, hiszen a székely falvakban a föld nem csak tárgyi, de morális érté43 Vö. Szentannai 1999. 44 A faluban végzett kutatások során a család származási helyéül két települést is megjelöltek: Etéd és Nagybacon egyaránt felmerült. Nem volt alkalmunk a két településen anyakönyves vizsgálatra, éppen ezért nem tudjuk pontosan meghatározni az előzetes lakóhelyüket. Tény viszont, hogy Nagybaconból nagy számban kerültek ki kézművesek, akik a Székelyföld több települését megcélozták munkamigrációjukkal: „Cserépvetni eljártak Nagybaconból egészen le Nagyapóid, fel Cyergyószárhegy, rengeteg sok faluba, kb olyan nyolcvan csalad a régi időkben kijárt innen. Akkor voltak Felső-Haromszéken, Udvarhely mellett, kis falucskákban, Höltövényen, le Nagydisznódig, rengeteg sokan jártakéi/ (Gazda 1993. 55.) 26
