Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)
Tetőfedés
a tornyot. Több rácsmintás, vörös festésű26 darab is kikerült közülük, de találtak (gótikus épület fedésére szolgáló) hódfarkú, makkos felerősítésű tetőcserép-darabokat is. Az 1770-es években végzett javításokra vonatkozó feljegyzések tanúsága szerint a cserepek pusztulása után, anyagi okok miatt, a fedést újból csak zsindellyel tudták megoldani.27 Az sem volt idegen eljárás, hogy lebontott épületek tetőzetét más ingatlanok fedésére használták fel, ilyenkor természetesen nem fordítottak különösebb figyelmet arra, hogy minden cserép egyazon típusú legyen. Az egykori nagyváradi püspöki palota fedésében alkalmazott cserepekről a régészti leletek és az ikonográfia tájékoztat. A kiemelt jelentőségű épületet feltehetően már a XIV. században égetett cserepekkel fedték. Itt többnyire kúpalakú cserepek kerültek felszínre, a díszítések viszont a legváltozatosabbak lehettek. Némelyiket teljesen, másokat csak részben borították barna és sárga zománcréteggel, továbbá keresztek28 és egyéb mértani idomok is megjelenhettek a felületeken.29 Nem ez az egyedüli ismert példa, ahol ötvözték a mázas és máz nélküli cserepeket, hiszen alvinci és szebeni épületeket is ugyanilyen változatosan fedtek. A kúpcserepek a XIV. században szélesebb körben elterjedtek, ekkor még természetesen a paraszti porták egyike sem tudott hasonló megoldást alkalmazni, de az egyházi építmények, templomok, kolostorok, a földbirtokosok épületei már szép számban voltak cseréppel fedve. Egy századdal később más típusú cserepek is felbukkannak, éspedig a pikkely alakú és a hódfarkú formák. Ezek makkos felfüggesztésűek voltak, de elterjedés szempontjából az előzőhöz képest jóval szőkébb körre korlátozódtak. A zöld mázzal borított pikkelyes cserepek központjául valószínű Szeben város szolgált, ahol a templom és a városháza is ezzel a típussal volt fedve.30 Ennek bizonyítását hívatott alátámasztani egy 1545-ben keltezett megrendelés is, melyben Izabella királynő a város műhelyéből több ezer cserepet rendelt.31 Ugyanakkor több szász templom is részesedett a szebeni központ termékei-26 A színes, mázas tetőcserepek lényegében a Mátyás-korban tűnnek fel az erdélyi várak, paloták, templomok tetőzetein. 22 Benkő 1992. 218. 28 A keresztény embernek, a transzcendens szférával fenntartott szoros kapcsolatát a közhasználati eszközei is példázzák. A díszítmények nagy része eredetileg mágikus-vallásos funkciót töltöttek be, de az egyre felerősödő racionalitás az életterek profán jellegét hangsúlyozta, oly módon, hogy a vallásos jelek puszta dekorációvá degradálódtak. « Rusu 2002. 30. 30 Uo. 31. 31 Rusu idézi Fabini 1982. 76. 22
