Veress Péter: Korond. Kerámia (Székelyudvarhely, 1996)

I. Rákóczi György 1643-ban válaszként a feljelentésekre megerősíti a székelyudvarhelyi fazekascéh privilégiumát, és parancsba adja, hogy: "...céhen kívül élő fazekasnak nem szabad árulni sem dugva, sem nyíltan...".

Apafi Mihály 1682. március 2- án Fogarason kelt levele a panaszkodó udvarhelyi fazekasokhoz újra megerősíti azokat kiváltságaikban, és elrendeli, hogy: “...a mondott falukban senki ilyen kontár fazekast ne tartson, s azoknak áruikat sem otthon, sem sokadalmakban eladni ne engedjék...".

1781. február 2-án kelt az a nyilatkozat, ami először említi a köröndi kontár fazekasokat. Ebben Barabás János szombatfalvi és Kondrát Máté udvarhelyi lakos tanúskod nak a feljelentő Ferenc Zsigmond mellett, miszerint Udvarhelyen köröndi kontár fazekasok munkáit árusították. Állami Levéltár. Székelyudvarhelyi Múzeum gyűjteménye. Fazekas

A korondiak minden esetben megszegték a fejedelem vagy más törvényhozó testület rendeletéit, ugyanis megélhetésük forgott kockán. Tudatában voltak annak, hogy csak úgy maradhatnak “versenyképesek" , ha nagymennyiségű olcsó áruval árasztják el a piacot.

Az olyan, Korondon készült mázatlan parasztedények, mint a puliszkafőző, fuszulykásfazék, káposztafőző fazék, káposztasarvaló kondér, vizeskorsó, lakodalmakon és halotti torokon használt vékás fazék, szilvaízes fazék, lábas, kantáros fazék a közelebbi és távolabbi falvakban a mindenkori háztartás edényszükségleteit elégítették ki.

A vörös mázatlan edények mellett meg kell még említeni a kályhacsempéket, amiket szintén a fazekasok készítettek századokon át. Egykor a házak fűtésére a legtöbbször csempelapokból összerakott ún. "cserepesek" voltak használatban. Székelyföldön is fennmaradtak olyan, több száz évvel korábban készített, évszámos mázatlan kályhacsempék, amiket mesterjeggyel láttak el, és bizonyíthatóan falusi mesterek műhelyéből származnak. Korondon a legrégebbi, évszámmal ellátott csempe 1667-ből való, azonban előkerült olyan is, amin nem található évszám, de stílusjegyei alapján XVI. századi munkának tekinthető. Az ilyen - legtöbbször házak fundamentumának ásásakor előkerült - 1775-ös, 1776-os, 1780-as, vagy 1789-es évszámokkal ellátott, virágos mintázatú, mázatlan csempék, valamint a közeli Firtos várában végzett ásatások során napvilágra került csempetöredékek azt bizonyítják, hogy Korond egykor fontos csempekészítő központ volt.

A mázatlan kályhacsempék iránti kereslet a múlt század második felében szűnt meg. Ennek oka egyrészt a mázas kályhacsempék elterjedésében és viszonylag olcsó árában, majd pedig a vaskályhák ipari méretekben való gyártásában és árusításában keresendő. Ez utóbbinak köszönhető, hogy a má-3