Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 1996)

lappéldányból, azaz 569 darabból, régiségtan anyaga 895 darabból, néprajzi anyaga 14 darabból, s így az egész összesen 1499 darabból áll. Oly szám ez, mely magában is világosan és érthetően hirdeti Udvarhely vármegye áldozatkész hazafiságát. S ha ezenkívül azt is tekintetbe vesszük, hogy az 1499 darabból igen sok, főleg a régiségtári csoport darabjai közül Udvarhely vármegye, sőt az egész Székelyföld történeti múltjára nézve jelentős értéket képvisel, valóban igaz hálát kell éreznünk Udvarhely vármegye törvényhatósága és az Udvarhely vármegyei múzeumegyesület minden egyes tagja s az egész székely nemzet múzeumának hathatós támogatásában." — írja a Székely Nemzeti Múzeum őre, Csutak Vilmos, aki a múzeumi tárgyakat „átvette, s nyomba a legnagyobb gondossággal ládákba csomagolva

Festett kamaraasztal Homoródalmásról 1871-ből és faragott karosszék Sükóről

A múzeumalapítási kísérlet kudarcba fulladt a közöny, az értékek megnembecsülése, a helyi közigazgatás értetlensége nyomán, amely még sokáig jellemző tünete marad a múzeum hányatott történetének. Az Udvarhelyi Híradó 1913-as évfolyamában joggal állapíthatja meg a „Dr." aláírás mögé rejtőző ismeretlen szerző: „Udvarhelymegye két ízben szedte össze a megyében talált múzeumi tárgyakat, azonban azokat mindkét ízben átengedte — szerény véleményünk szerint helytelenül — a

7