Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 1996)

a Gymn. ládájában, de Hintsenek Sygnificalva, hogy melyek voltak azok."

A XVIII, század végén készült protokollum alapján meggyőződhetünk arról, hogy ekkorra már lerakták a régiségtár, a numizmatikai gyűjtemény, a fizikai-természetrajzi szertár és ásványtár alapjait.

Az öt fejezetre osztott protokollum két első része a könyvtár, a harmadik fejezete a fizikai, matematikai és mechanikai szertár, a negyedik az éremtár, az ötödik a könyvtár berendezési tárgyait, klenódiumokat, címereket, a természetrajzi és régiséggyűjteményt veszi számba.

A numizmatikai gyűjtémény 13 arany, 187 ezüst és 127 nem nemesfém érmét foglalt magába. „A következő ezüst monétákot a legátusok által gyűlt pénzből vettem ki s tettem bépro memoria a monétás ládába A(nn)o 1797. la 7bris f:S:Z" — jegyzi be Zilahi Sebes János 1797. szeptember 1-én, amikor 8 db XVIII, századi érmet leltározott be, majd alább így folytatja: „Ezen numerus alatt lévő két numizmátskát hozta dominus Stephanis Kandó Magyar országi legátiójából". A székelydályai Kandó István nevét a réz érmek felsorolásánál is megemlíti a leltárkészítő. Ezekből is megtudhatjuk, hogy a kollégium diákjai már ekkor is hozzájárultak a gyűjtemények gyarapodásához.

Háborús időkben — így az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni években — elsősorban az éremtár volt veszélyben: „1850 júliusának 20-án a levéltár melletti szoba katonai rakhelynek elvétetvén, minden éjjel katona őr volt a mellett és a levéltár mellett is; a levéltár lakatját július 20-án épnek találtuk; s mikor augusztus 20-án a levéltárba be akartam menni a lakat felkuntva volt. A'levéltárba az ideiglenes büntetőbíróság jelenlétében bémenvén, ott a pénzt mind ellopva találtuk. A bíróság kikérdezett engem és Illés Ferenc seniori, de katona után nem volt nyomozás" — jegyzi be az aranypénzek leltára után Szabó György rektor, hasonló bejegyzés követi az ezüstérmek jegyzékét is. Az ismeretlen tolvajok a kevésbé értékes pénzeket sem kímélték: „A réz ércek is mind ellopottak"—jegyzi meg lakonikusan az iskola rektora.

Azonban az éremtár csakhamar újra gyarapodásnak indult, továbbra is adományok útján: „Újabb időben t.i. 1854-ben ajándékozott tekintetes Török Ferenc úr Tibódból ezüst érmeket. Török Ferenc úr tibódi udvarán egy egész fazék római ezüst pénzt kapott, melyek Marcus Aurelius Antoninusig jönnek le." A 10 db római ezüstöt más, nagyobb adomá-3